Magyar gazdaság

Már látni, kik érzik leginkább az üzleti klíma javulását

Az üzleti klíma javulását leginkább a külföldi (rész)tulajdonban lévő, az 50–249 fő közötti, a döntően exportáló, illetve az építőipari cégek jelzik.

Az MKIK GVI áprilisi vállalati konjunktúravizsgálata 2790 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az adatfelvétel április 1. és 30. között zajlott, a koronavírus-járvány harmadik hulláma következtében bevezetett korlátozások fokozatos enyhítésének időszakában. Az MKIK GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra és a vállalkozók szubjektív helyzetértékelésére támaszkodik.

Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke 2021 áprilisában +28 ponton áll.

A felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket jelentő 2020. áprilisi -25 pontról tehát jelentős, egy év alatt összesen 53 pontos pozitív elmozdulás történt,

ugyanakkor a jelenleginél alacsonyabb értéket 2020 áprilisát megelőzően utoljára 2014 áprilisában tapasztalhattunk (+27 pont).

A vállalkozások a múlt félévhez képest lényegesen kedvezőbben ítélik meg az üzleti klímát, várakozásaik ugyanakkor továbbra is erősen megoszlanak vállalati kategóriák szerint.

Összességében a jövőbeni üzleti helyzetre, a beruházásokra, valamint a megrendelésekre vonatkozó várakozások egyaránt jelentős mértékben optimistábbá váltak az elmúlt fél év során.

A kilátások legnagyobb mértékű javulása a várható megrendelésekre vonatkozóan tapasztalható.

Fotó: Shutterstock

A bizonytalansági mutató értéke csökkent 2020 áprilisához és októberéhez képest, jelenleg 54 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a korábbiakhoz képest, ugyanakkor továbbra is polarizált, azaz a vállalkozások helyzetértékelésében jelentős különbségek tapasztalhatóak vállalati kategóriák szerint.

Az üzleti klíma javulását leginkább a külföldi (rész)tulajdonban lévő, az 50–249 fő közötti, a döntően exportáló, illetve az építőipari cégek jelzik.

Jellemzően ezek a vállalati szegmensek már 2020 októberében is jelentős javulásról számoltak be pozícióikat és várakozásaikat tekintve 2020 áprilisához viszonyítva, most azonban a legutóbbi adatfelvételhez képest kisebb mértékben változott helyzetük. Ellenben a nem exportáló, a tisztán hazai tulajdonban lévő, valamint az 50 fő alatt foglalkoztató cégek üzleti várakozásai jelentős mértékben optimistábbá váltak az elmúlt fél év során. Ugyanakkor kiemelendő, hogy a 10 fő alatti kis- és mikrovállalkozások körében továbbra is recessziós várakozások tapasztalhatóak, a jelentős javulás ellenére is.

2020 áprilisához képest az összes vizsgált kategóriában számottevően növekedett a Konjunktúramutató értéke, a koronavírus-járványt megelőző, 2018–2019-es időszak adataihoz képest azonban továbbra is jelentős elmaradás tapasztalható a legtöbb vállalati kategóriában. Kivételt jelentenek a döntően exportáló, illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek, amelyek esetében a Konjunktúramutató 2021. áprilisi értéke kis mértékben meghaladja a járvány előtti utolsó, 2019. októberi adatfelvétel során tapasztalt értéket.

A válaszadó cégek átlagos kapacitáskihasználtsága 70 százalékos, ami 5 százalékponttal alacsonyabb az októberben tapasztalt értéknél.

Gazdasági ágak szerint a kapacitáskihasználtság a feldolgozóiparban a legmagasabb (80 százalék), az építőiparban 76 százalék, a kereskedelmi cégek körében 69 százalékos, míg az egyéb gazdasági szolgáltatások területén mindössze 59 százalék. Exporttevékenység szerint a kapacitáskihasználtság a döntően és a részben exportáló cégeknél 79–79 százalék, míg a nem exportálók esetén csak 61 százalék.

A külföldi (rész)tulajdonban álló cégek jelenleg átlagosan 82 százalékos kapacitáskihasználtsággal működnek, míg a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalkozások körében ez az arány 65 százalék. Létszám szerint azt láthatjuk, hogy a legfeljebb 9 fős cégek esetében 49 százalék, a 10–49 fő közöttiek esetében 71 százalék, az 50–249 fő közöttiek esetében 76 százalék, míg a legnagyobb (250 fő és felette) vállalkozások esetében 79 százalék a mutató értéke, azaz a két középső kategóriában stagnált a kapacitáskihasználtság októberhez képest, míg a nagyvállalatok körében 6, a 10 főnél kisebb méretű vállalkozások körében pedig 7 százalékponttal csökkent.

koronavírus járvány cégek
Kapcsolódó cikkek