Megbicsaklott tavaly a beruházások bővülése

A járványhelyzet miatti kedvezőtlen gazdasági környezetben 3,8 százalékkal csökkent a nemzetgazdasági beruházások volumene az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest, ezzel megtört a korábbi évek emelkedő trendje – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából.

A beruházások visszaesését a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar okozta, a nemzetgazdasági ág invesztícióinak visszaesése az átlagot meghaladó, 8,1 százalékos volt.

A statisztikusok szerint a járványhelyzetben előállt tényezők, mint például a nemzetközi termelési láncok működési zavarai – a fontosabb felvevőpiacok szűkülése és a globális működőtőke-befektetések volumenének jelentős visszaesése – a feldolgozóipari fejlesztések egy részének elhalasztásához vezettek.

A beruházások visszaesésében mindezek mellett szerepet játszott az effektív uniós források csökkenő felhasználása is, ami elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket érintette hátrányosan.

Az egészében a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 7,5 százalékkal volt kisebb, Magyarországon 7,3 százalékkal esett vissza, a többi kelet-közép-európai országban pedig jellemzően a hazai mértéket is meghaladó csökkenés következett be:

Lengyelországban 8,4, Csehországban 8,5, Szlovákiában 11,9 százalékos.

A kiadvány készítői megjegyzik, hogy a visegrádi országokban az exportorientált feldolgozóipar fejlesztéseinek visszaesése a kedvezőtlen gazdasági környezetben az uniós átlagnál nagyobb csökkenést okozott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás részesedése a GDP-ből 28 százalék volt Magyarországon, ez a harmadik legmagasabb arány az EU-tagállamokat nézve. A mutató értéke Csehországban 25 százalék, Szlovákiában és Lengyelországban az EU-s átlagnál alacsonyabb, 20, illetve 17 százalék volt.

A beruházási ráta 2010 és 2020 között az EU egészét tekintve lényegében stagnált, a többi visegrádi ország esetében pedig lényegesen csökkent, Magyarországon azonban az évtized elején mért 20,1 százalékról 2020-ra 27,5 százalékra emelkedett.

Mint írják, a 2013-ban kezdődő befektetési fordulatot a javuló hazai gazdasági környezet, az uniós források nagymértékű felhasználása és az erősödő tőkevonzó képesség hatására végrehajtott beruházások eredményezték. Az erős tőkevonzó képesség a versenyképes hazai munkakínálatnak, a kedvező adózási környezetnek és a nemzetközi összehasonlításban is jó infrastrukturális környezetnek volt köszönhető – olvasható a KSH elemzésében.