Megtérül a gazdaság zöldítésére költött pénz

Ráski Péter | A 2050-es párizsi klímacéloknak megfelelő átállás 2020–2050 között évente átlagosan 1 százalékkal javíthatja a gazdasági teljesítményt, a céldátumhoz közelítve a többlet elérheti az 1,5 százalékot – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics ügyvezető igazgatója.

Áder János köztársasági elnök több alkalommal is beszélt arról, hogy a gazdaság zöldítésének kedvező gazdasági hatásai lehetnek, 2050-re

2 százalékkal magasabb bruttó hazai terméket (GDP) érhet el Magyarország a klímacélok teljesítésével.

Fazekas Dóra rámutatott: az intézkedések elmaradása esetén a fizikai hatások – időjárási szélsőségek, elsivatagosodás, fauna, flóra megváltozása – 2050-ben már 4 százalékkal csökkenthetik a GDP-t. Az e-mobilitás fejlesztését, a megújuló energiaforrások támogatását és az energiahatékonysági intézkedéseket magában foglaló zöld helyreállítási programmal a 2020-as évtizedben nyolchavi szén-dioxid-kibocsátással egyenlő terheléscsökkenés lenne elérhető. Az ügyvezető igazgató szerint Magyarországon évente a GDP 2 százalékát kell zöldcélokra fordítani a párizsi klímacélok eléréséhez. A gazdasági haszon javát a beruházások és a külső egyensúly javulása adja – húzta alá a Cambridge Econometrics közgazdásza. Az alacsony kibocsátású infrastruktúra kiépítéséhez hozzájáruló iparágak

– az építőipar, a fém- és az elektronikai ipar – nyerhetnek elsősorban a klímaváltozás elleni programokkal. Ezzel párhuzamosan a fosszilis alapanyagokra és más természeti erőforrásokra épülő iparágak veszteségekre számíthatnak.

A klímacéloknak való megfelelés, a zöldülési folyamat egy gyarapodó, foglalkoztatottságot bővítő, emelkedő bérekkel jellemzett gazdaságban növekvő fogyasztáshoz vezethet. A tovagyűrűző hatások révén az élelmiszer-előállítással kapcsolatos ágazatok és a szolgáltató szektor is jobb teljesítményt nyújthat. A mezőgazdaságot emellett a bioüzemanyagok iránti kereslet felfutása is hajthatja.

Fazekas Dóra rámutatott: az átállás munkaintenzív lesz, és az alacsonyabban képzett munkaerőre fog támaszkodni. Ugyan a megújulóknak is vannak külső forrásból származó alapanyag-szükségleteik, de jóval kisebb mértékű függéssel járnak, mint a fosszilis energiaforrások. A megújuló energiaforrásokra való átállás és az e-mobilitás elterjedése azzal jár, hogy csökken Magyarország külső energiafüggése, ami nagyban javíthatja a külkereskedelmi mérleget.

Fazekas Dóra felhívta a figyelmet: nem csak támogatással ösztönözheti az állam a gazdaság zöldítését. Az utóbbi időben a keresletoldali intézkedések is egyre nagyobb szerepet kapnak, ilyen például a szén-dioxid-kvóták áremelkedése.