Tavaly 6,4 milliárd forintot fizetett ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a vadászatra jogosultaknak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kilőtt vagy elhullott vaddisznók után – közölte a Világgazdasággal a Nébih. Az idei első negyedévben pedig 1,6 milliárd forintot fordítottak erre a célra. Mivel a kártalanítás összegének kifizetésére 60 nap áll rendelkezésre, ezért 2021 első hónapjaiban döntően még a 2020. évi kilövések utáni kártalanításokat folyósították.
A kártalanítás összegére részletes szabályok vonatkoznak. Az állománygyérítés és a vizsgálatok érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés esetén a kártalanítás a malacokra és a süldőkre 15-15 ezer, a kocák és a kanok után pedig 40 ezer forint egyedenként. A leölt vaddisznók utáni kártalanítás fedezete – csakúgy, mint minden más állategészségügyi járványhelyzet kezelésére szolgáló forrás – a költségvetés Agrárminisztérium fejezetéhez tartozó Állat-, növény- és GMO-kártalanítás előirányzatban található meg, ez 2021-ben 3,5 milliárd forint. Felülről nyitott az előirányzat, azaz a rendelkezésre álló keret az év során a felmerült költségekkel arányosan növekedhet.
Mint emlékezetes, Magyarországnak is el kellett készítenie a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akciótervet, amelyet a Nébih idén januárban tett közzé. Az akcióterv egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy a vaddisznóállomány sűrűsége 2025. február 28-ig száz hektáronként 0,5 egyedre mérséklődjön. A nemzeti akcióterv négy vadászati évre ír elő folyamatos feladatokat a vadászatra jogosultak számára, és az első három hónapra meghatározott feladatok végrehajtása a határidők maximális figyelembevételével és betartásával megvalósult – közölte a Nébih. Arra a kérdésre ugyanakkor nem érkezett pontos válasz, hogy jelenleg mekkora a vaddisznóállomány-sűrűség.
A kilőtt vagy elhullott vaddisznók további sorsával kapcsolatosan a Nébih arról számolt be, hogy az ASP-vel fertőzött tetemet minden esetben megsemmisítik. Az egészséges, ASP-vírustól mentes vaddisznó felhasználásának lehetőségeit pedig a különböző kockázati besorolású területekre vonatkozóan az ASP-mentesítési tervben részletesen meghatározták.
Ennek alapján a magas és a közepes kockázatú területeken, ahol még nincs jelen a betegség, a vaddisznóhús hazai értékesítésének, felhasználásának minden lehetősége adott a vadászatra jogosultak számára.
Az állománygyérítés során kilőtt vaddisznók felhasználására vonatkozó konkrét adatokat a járási állategészségügyi hatóságok tartják nyilván. A Nébih szerint azonban általános tapasztalat, hogy a kilőtt, egészséges állatok esetében is gyakran választják a megsemmisítést a hasznosítás helyett, noha erre semmiféle hatósági előírás nem kötelezi a vadászokat. Éppen ezért az ASP-mentesítési terv következő módosításakor a Nébih ösztönözni, illetve valamilyen módon jutalmazni szeretné majd azokat, akik bármilyen módon gondoskodnak a hús felhasználásáról.
