BUX 39,601.18
-4.62%
BUMIX 3,811.93
-2.37%
CETOP20 1,966.33
0.00%
OTP 9,298
-5.24%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,650
0.00%
-1.96%
ANY 1,590
-2.45%
RABA 1,135
-2.16%
-5.83%
-5.06%
-2.00%
-2.73%
OPUS 177.8
-2.84%
-9.09%
-2.50%
0.00%
+0.41%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,516
-8.71%
-0.91%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-1.91%
EHEP 1,630
-3.55%
0.00%
-2.41%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.94%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.87%
0.00%
-6.47%
-2.60%
-2.85%
-3.67%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,520
-5.88%
-3.36%
NAP 1,132
-6.14%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Sertéspestis: nagyüzemben lövik ki itthon a vaddisznókat

Diagnosztikai és gyérítési céllal is lőnek ki vaddisznókat az afrikai sertéspestis (ASP) megfékezése érdekében, de sokszor előfordul, hogy – bár lehetne – az egyébként egészséges, ASP-mentes állatok húsát sem hasznosítják.

Tavaly 6,4 milliárd forintot fizetett ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a vadászatra jogosultaknak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kilőtt vagy elhullott vaddisznók után – közölte a Világgazdasággal a Nébih. Az idei első negyedévben pedig 1,6 milliárd forintot fordítottak erre a célra. Mivel a kártalanítás összegének kifizetésére 60 nap áll rendelkezésre, ezért 2021 első hónapjaiban döntően még a 2020. évi kilövések utáni kártalanításokat folyósították.

Fotó: Farkas Melinda

A kártalanítás összegére részletes szabályok vonatkoznak. Az állománygyérítés és a vizsgálatok érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés esetén a kártalanítás a malacokra és a süldőkre 15-15 ezer, a kocák és a kanok után pedig 40 ezer forint egyedenként. A leölt vaddisznók utáni kártalanítás fedezete – csakúgy, mint minden más állategészségügyi járványhelyzet kezelésére szolgáló forrás – a költségvetés Agrárminisztérium fejezetéhez tartozó Állat-, növény- és GMO-kártalanítás előirányzatban található meg, ez 2021-ben 3,5 milliárd forint. Felülről nyitott az előirányzat, azaz a rendelkezésre álló keret az év során a felmerült költségekkel arányosan növekedhet.

Mint emlékezetes, Magyarországnak is el kellett készítenie a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akciótervet, amelyet a Nébih idén januárban tett közzé. Az akcióterv egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy a vaddisznóállomány sűrűsége 2025. február 28-ig száz hektáronként 0,5 egyedre mérséklődjön. A nemzeti akcióterv négy vadászati évre ír elő folyamatos feladatokat a vadászatra jogosultak számára, és az első három hónapra meghatározott feladatok végrehajtása a határidők maximális figyelembevételével és betartásával megvalósult – közölte a Nébih. Arra a kérdésre ugyanakkor nem érkezett pontos válasz, hogy jelenleg mekkora a vaddisznóállomány-sűrűség.

Fotó: Szendi Péter / Vas Népe

A kilőtt vagy elhullott vaddisznók további sorsával kapcsolatosan a Nébih arról számolt be, hogy az ASP-vel fertőzött tetemet minden esetben megsemmisítik. Az egészséges, ASP-vírustól mentes vaddisznó felhasználásának lehetőségeit pedig a különböző kockázati besorolású területekre vonatkozóan az ASP-mentesítési tervben részletesen meghatározták.

Ennek alapján a magas és a közepes kockázatú területeken, ahol még nincs jelen a betegség, a vaddisznóhús hazai értékesítésének, felhasználásának minden lehetősége adott a vadászatra jogosultak számára.

Az állománygyérítés során kilőtt vaddisznók felhasználására vonatkozó konkrét adatokat a járási állategészségügyi hatóságok tartják nyilván. A Nébih szerint azonban általános tapasztalat, hogy a kilőtt, egészséges állatok esetében is gyakran választják a megsemmisítést a hasznosítás helyett, noha erre semmiféle hatósági előírás nem kötelezi a vadászokat. Éppen ezért az ASP-mentesítési terv következő módosításakor a Nébih ösztönözni, illetve valamilyen módon jutalmazni szeretné majd azokat, akik bármilyen módon gondoskodnak a hús felhasználásáról.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek