Sikeres egyeztetés a klímavédelmi előírásokról

Harminc mezőgazdasági szakmai, környezetvédelmi, társadalmi szervezet, valamint egyetem és kutatóintézet bevonásával tartott eredményes szakmai konzultációt az agrártárca a 2023 utáni időszakban működtetni tervezett területalapú agrártámogatási rendszer környezet- és klímavédelmi előírásairól – jelentette be Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A téma azért is különösen fontos, mert a 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó közös agrárpolitika (KAP) egyik leghangsúlyosabb célkitűzése a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása a mezőgazdaságban, valamint az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítése.

A konzultációra annak érdekében került sor, hogy a magyar agrárium hozzá tudjon járulni ennek a célkitűzésnek a megvalósításához, és ezt szakmailag megalapozottan tegye. Az államtitkár szerint e szakmai muníció birtokában minden adva van ahhoz, hogy a területalapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó intézkedés- és előírásrendszer megfeleljen korunk elvárásainak. A beérkezett anyagok több ponton egybecsengő üzenetet fogalmaznak meg. A számos javaslat közül az államtitkár kiemelte a gyepgazdálkodás helyzetének javítására, az ökológiai gazdálkodás ösztönzésére, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó zöldinfrastruktúra – különösen a mezővédő erdősávok, fajgazdag táblaszegélyek – fejlesztésére irányuló felvetéseket.

A szakmai vélemények abban is megerősítést adtak, hogy talajaink állapotának javítása kulcsfontosságú: a szervesanyag-tartalom megőrzése és pótlása (például a szervestrágya-használat, szármaradványok beforgatása), az okszerű tápanyag-gazdálkodás elősegítése és a környezetkímélő trágyakijuttatási módok alkalmazása, az erózió elleni védelem, valamint a talajvédő gazdálkodási módok elterjesztése (minimumművelés, forgatás nélküli talajművelés) a jövő fenntartható élelmiszer-termelésének alapja. A be-

érkezett javaslatok a támogatható területek agroökológiai szempontú bővítését, az újonnan bevezetendő agroökológiai alapprogramot is támogatják, illetve fontosnak tartják az agrár-környezetgazdálkodási program megfelelő tartalommal történő folytatását, valamint a földhasználatváltást ösztönző, nem termelő beruházások támogatását, mint például a gyeptelepítést vagy mezővédő erdősávok létesítését.

Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy ezek az agrárkörnyezeti beavatkozások csak úgy lehetnek igazán hatékonyak, ha a gazdálkodókat a megvalósításukban széles körben elérhető, felkészült tanácsadási és tudásátadási rendszer segíti.