Magyar gazdaság

Átmeneti lehet az infláció megugrása

Inkább átmenetinek látszik az megugrása, de hosszabb távon az elmúlt évtizedben megszokottnál magasabb, 2-3 százalékos lehet a drágulás üteme – mondta Kiss Péter, az Amundi kötvényportfólió menedzsere az alapkezelő sajtótájékoztatóján. 2021-ben nőtt az esélye az inflatórikus rezsimnek. A Fed arra számít, hogy az év végére lecsenghet az újranyitás okozta extra kereslet.

A korábbi évtizednél magasabb inflációra kell felkészülni, akár a 70-es évek inflációs spirálja is visszatérhet az egyik tábor szerint, míg a jegybankárok inkább átmeneti állapotra készülnek.

Fotó: Shutterstock

Az inflációs folyamatok tartósságát több tényező is támaszthatja alá egy 2014-es Deutsche Bank-felmérés szerint:

  • A kapacitás-kihasználtság a 2008-as szinten van
  • Nehezebb betölteni az üres álláshelyeket, mint 2005-2006-ban
  • Komoly fizetésemeléseket terveznek a cégek a következő hónapokban
  • Az inflációs folyamatokat a megugró nyersanyagárak, az élelmiszerárak és a tengeri szállítás alapját képező konténerárak növekedése okozta.
  • Kiss Péter rámutatott: a várható folyamatok nem igazolódtak be, nem pörgött fel az infláció.

    A tartós infláció mellett számos érv sorakoztatható fel:

  • A jegybankok magasabb inflációt szeretnének elérni, mint a korábbi évtizedekben.
  • A fiskális politika is felfutott, a válság alatt megnyomták a gázpedált, helikopterpénzzel és kiterjesztett segély-rendszerrel élénkítették a gazdaságot.
  • A globális lefelé nyomta az inflációt az elmúlt évtizedekben, de a közeljövőben az értékláncok regionalizálódhatnak.
  • A nyersanyagkészletek csökkenése, illetve a kereslet meghaladja a kínálatot, ami szuperciklust indíthatott el, ezért a nyersanyagárak emelkedése várható.
  • Ha az inflációs várakozások megváltoznak, az emberek magasabb árakkal szembesülnek, akkor a lakossági várakozások is emelkedettek, lesznek, ami a bérigényen keresztül inflációs spirálhoz vezethet.
  • Az elöregedő társadalmak miatt csökken a munkaképes lakosság aránya, ami béremelkedést okozhat hosszútávon.
  • Az átmeneti inflációs csúcs lehet az alábbiak miatt:

  • A szolgáltatások inflációja ugyan megugrik a gazdasági nyitás miatt, a tartós fogyasztási cikkek ára viszont ellensúlyozhatja ezt, a pandémia előtti fogyasztási szerkezet visszaáll.
  • Az autóárak ugyan 30 százalékkal nőttek, azonban ez az ütem nem tartható, ami dezinflációs hatással bír.
  • A stimulus csekkek 25 százalékát költötték fogyasztásra az USA-ban, 40 százalék adósságtörlesztésre, 33 megtakarításként csapódott le.
  • A kibocsátási rés magas maradhat a következő években.
  • A munkaerőpiaci taralékok jelentősek, ami dezinflációs hatású.
  • A nyersanyagárak változása nem gyűrűzik át a maginflációba – a 70-es években ezt láthattuk, azonban a 2000-es évekre lecsengett ez a folyamat. A maginflációban nem jelennek meg a nyersanyag és az élelmiszerárak – erre nincs hatása a monetáris politikának.
  • Az elöregedő társadalmakban alacsony az infláció – ilyen például Japán, ahol évtizedes távlatban a defláció okoz problémát – míg a fiatal társadalmakban gyors a pénzromlás. A költési hajlandóság az életkor emelkedésével változik, a költekezés csúcsát 50 év környékén érik el az átlagosan, ezután csökken a fogyasztás.
  • Ahol magasabb az ott alacsonyabb az infláció.
  • A globális kereskedelem új csúcson van, ami dezinflációs hatású.
  • A technológiai fejlődés lassíthatja az inflációt, az eszközök hatékonyság növelésének köszönhetően, a zöld energia fejlődése is ilyen tényező, ráadásul a fosszilis alapanyagárak csökkenhetnek a zöld energiára áttéréssel
  • Mi a helyzet Magyarországon?

    A vállalati növekedés támogatása volt az MNB célja, különösen, hogy a lakossági fogyasztás visszafogott volt. A külső környezet segítette a folyamatot, mivel az importált infláció alacsony volt.

    Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

    A következő időszakban magas GDP-növekedés várható, ami inflációs hatással bír, igaz,

    a májusi fogyasztói árindex 5,1 százalékából 2,2 százalékpontot az üzemanyagok magyaráztak.

    A vállalatok munkaerőhiánnyal küzdöttek, a bérdinamika megtörését várták a válságtól, azonban magas maradt, és a is aránylag alacsony maradt – ráadásul az MNB további bérnövekedést és a feszesedését várja.

    Az inflációs várakozások a legutóbbi felmérés szerint már átlépte a 3 százalékos jegybanki célt, ami beépülhet a fogyasztói árakba.

    Ezen indokok miatt léphet a szigorítás útjára az MNB. Az egyhetes betét 0,75 százaléka támogatta az árstabilitást, azonban márciusban megjelentek a felfelé mutató kockázatok, és kikerült az a mondat, hogy a “a jelenlegi kondíciók támogatják az árstabilitást”. A bérdinamika és a munkaerőhiány arra mutat, hogy a korábban gondoltnál nagyobb a felfelé mutató kockázat.

    A jegybank kamatemelése borítékolható.

    Ugyan a medián várakozás 0,75 százalékra emelkedő alapkamatra számít, azonban mi 0,9 százalékra emelkedő alapkamattal kalkulálunk. Az ellentmondás annak tudható be, hogy a nyugati elemzők továbbra is az alapkamatot tekintik irányadó rátának. A jegybank eltüntetheti az egyhetes betét és az alapkamat közötti eltérést, a közleményben hangsúlyozhatják az egyhetes ráta alapkamathoz ragasztását.

    Három havonta 15 bázispontos emelkedés várható, 2022 első negyedévében kivárás lehet, utána azonban folytatódhat az emelés. A forintárfolyam jelenleg túl erős, valamennyi gyengülés következhet.

    Amundi Magyar Nemzeti Bank kametemelés infláció MNB árfolyam jegybank
    Kapcsolódó cikkek