Egy olyan iparágat tett padlóra a járvány, amely 2 évvel ezelőtt kétszer, a tavalyi év januárjában és februárjában pedig négyszer gyorsabban nőtt, mint a az az ágazat fogott padlót, amely 100 ezrek megélhetését, a GDP több mint 10 százalékát biztosította, és amelynek növekedése az európai és a világátlagot is meghaladta
- kezdte előadását Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
Fotó: Kallus György / VG
Hozzátette, nem tudja, kapott-e valaha a magyar turizmus és a vendéglátás ekkora pofont, de minden nehézség ellenére a szektor túlélte a válságot.
A szakember kijelentése szerint a budapesti modell megbukott, paradigmaváltásra van szükség, nem lehet fenntartani a kizárólag külföldi turistákra épülő modellt.
Fotó: Kallus György / VG
Miközben a vidéki szálláshelyek a reneszánszukat élték tavaly nyáron, a budapesti szállodák kongtak az ürességtől.
Sok kisebb tanulsággal is szolgált az elmúlt év, eszerint csökkenteni kell a fekete és szürke foglalkoztatás arányát, pontosabb adatbázisokra és nyilvántartásokra van szükség.
A válság alatt újraírtuk a stratégiánkat, az út változott, de a cél nem: 20 millió vendég, 50 millió vendégéjszaka, vezető turisztikai térség, gazdasági húzóágazat
– hangsúlyozta Guller Zoltán.
Hozzátette, az egyik legnagyobb változás az lesz, hogy adatvezérelt ágazatirányítás lesz. Létrehozták az adatokon alapuló ágazatirányítást, így minden marketingtevékenységet idén már célzottan tudnak végezni, és hamarosan minden látható lesz ahhoz, hogy adatokra támaszkodva lehessen minden döntést meghozni.
Az adatokból kirajzolódik, hogy kell marketingtevékenységet végezni, infrastruktúrát fejleszteni. Az idei nyár erősebb lesz a vidéki Magyarországon, mint amilyen a tavalyi év volt, a harmadik negyedévre várja a szakma az európai talpraállást, és az előrejelzések szerint 2022-re elérhető lesz a turizmus számára a 2019-es év szinte – összegezte Guller Zoltán.
