Kiderült, hogyan működik a magyar művészvilág

vg | Bemutatták a Barabási Lab új kiadványát a Ludwig Múzeumban. Az Élek mentén – Kortárs magyar képzőművészet az adatok tükrében című munka a hazai művészeti világ összekapcsolódásaira hívja fel a figyelmet. A kötetben a művészeti adatok elemzésén keresztül ismerhető meg a magyar képzőművészeti háló. A Barabási Lab egy együttműködési platform, több tudományterület tudósai dolgoznak együtt művészekkel és tervezőkkel. Barabási Albert-László világszerte elismert fizikus és hálózatkutató.

A kiadványból az is kiderül, hogy melyek Magyarország legfontosabb művészeti színterei, és mely alkotókhoz vagy épp kulturális megmondóemberekhez kötődnek a legtöbben a szakmában. Az Élek mentén című kötet megszületése a Ludwig Múzeum által szervezett, 2020 őszén, még a lezárások előtt megnyílt Barabási Lab: Rejtett mintázatok, a hálózati gondolkodás nyelve című kiállításig nyúlik vissza. A Barabási Lab korábban kiadott, a nemzetközi művészeti hálóról szóló munkája első perctől szerves és fontos része volt a kiállítás tervének, ezzel párhuzamosan pedig hívószóként funkcio­nált, előrevetítve a hálózati gondolkodás értelmezését a magyar művészeti adatokon keresztül. Így született meg a mostani kiadvány, a magyar művészeti háló, amely a bemutatott könyv központi eleme. A kiadvány, amellett, hogy bemutatja a hálózat felrajzolásának módszertanát, arra is választ ad, hogy a művészeti teljesítmény – amely nem mérhető egzakt eredményekkel –, hogyan vizsgálható matematikai úton, a hálózatkutatás alkalmazásával.

A kiadványból az is kiderül, hogy melyek Magyarország legfontosabb művészeti színterei, és mely alkotókhoz vagy épp kulturális megmondóemberekhez kötődnek a legtöbben a szakmában