Idén adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülések jöhetnek, az év végém 1,5 százalék lehet, 2022 elején érhet véget a ciklus, amikor 1,65 százalék lehet az alapkamat.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője meglepetésnek nevezte, hogy a jegybank idei inflációs várakozásait 4 százalék fölé, azaz a célsávon kívülre emelte, ami azt jelzi, hogy a korábbinál nagyobb hangsúlyt fordítanak az egyensúlyi mutatók – köztük az infláció – javítására. Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője felhívta a figyelmet: a keddi kereskedésben a kamatemelés bejelentését követően ki is lépett a trendvonal alól, de ez egyelőre csak kiszúrásnak tekinthető.
A közlemény megjelenését követően azonnal erősödni kezdett a forint, mivel hangsúlyozták, hogy nem egyszeri szigorító lépésről van szó. A szakértő hozzátette:
amennyiben a jegyzés marad a trendcsatornában, a technikai kép alapján csökkenés, tehát forinterősödés várható a következő időszakban.
Suppan Gergely azt mondta, hogy a jövő év közepétől várhatóan mérséklődő infláció miatt már nem várunk további szigorítást. A következő lépéseknél a kamatfolyosó szimmetrikussá válhat.
Az MNB vezetése a közelmúltban figyelmeztetett, hogy számos, a válság során bevezetett eszközt és intézkedést kivezethet, így többek között megszűnhet a Növekedési Program (NHP) Hajrá a 3000 milliárd forintos keretösszeg kimerülése után. Ennek ellensúlyozására a kormány bejelentette a Széchenyi Kártya Program GO konstrukciót. A szakértő aláhúzta: a piaci árazások jóval meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak szeptemberre 1,5 százalékos, decemberre 1,75 százalékos, jövő év közepére 2 százalékos, 2022 végére 2,25 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre.
