Csak első ránézésre nagy összeg a 100 milliárd forint, az előzetes felmérések szerint azonban akár 500-600 milliárd is lehet a támogatási igény – jelezte a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke, aki egyben a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.
A szakembert a három részletben 200 milliárd forintnyi forrást elérhetővé tévő Ginop pPlusz 1.2.1 kapcsán kérdeztük, amelynek célja a termelő és szolgáltató ágazatok mikro-, kis- és középvállalkozásai termelékenységének növelése, technológiai és szervezeti megújulásának támogatása.
A vállalkozásonként 10 és 629,3 millió forint közötti forrás feltételesen vissza nem térítendő, vagyis bizonyos feltételek teljesülése mellett a részben vagy egészben támogatássá válik. Essősy Zsombor úgy látja, a forráséhség a hazai kkv-szektor természetes válasza a beruházás-központú gazdaságpolitikára. Ez azt mutatja, hogy ágazattól és cégmérettől függetlenül a többség fejlesztésekkel menekülne előre.
Semmiképp sem szociális juttatás a Ginop Pluszban elnyerhető támogatás a MAPI Zrt. vezérigazgatója szerint.
Épp ellenkezőleg: minőségi szelekciót vár a pályázó cégek körében, várhatóan csak azok juthatnak forráshoz, akik elkötelezettek a versenyképesség javítása, a hatékonyság növelése mellett. Figyelemre méltónak tartja, hogy bár a budapesti székhelyű cégek nem sorakozhatnak fel a startvonal mögé, a Pest megyeiek igen, ez pedig fokozhatja a pályázói rohamot.
Ugyancsak a nagy tolongás mellett szól, hogy a hagyományos termelő-gyártó iparvállalatok mellett a kereskedő- és szolgáltató cégek is labdába rúghatnak.
A projektgazda cégekkel szemben elvárás, hogy legalább kétszer akkora mértékben növeljék az árbevételüket, mint amennyivel a magyar gazdaság bővül. Márpedig a Világgazdaság elemzői konszenzusa 6,5 százalékos gyarapodást vár az idén, ami a pályázó cégek esetében legalább 13 százalékos növekedést feltételez. Ez azért is fontos, mert a pályázati pénz akkor hasznosul igazán, ha közvetve a GDP-növekedést is dinamizálja.
A gépvásárlással, eszközbeszerzéssel azonban sokan nem tudták megvárni a konstrukció július 12-i rajtját, így azok versenyhátrányba kerültek, akik kifogytak az időből, és tisztán önerőből kénytelenek finanszírozni a beruházást. Essősy Zsombor szerint a Ginop plusz 1.2.1 a fejlesztéspolitikai intézményrendszer oldaláról is mérföldkő, hiszen az új hétéves ciklus első pályázata. Kiderül, hogy bírja-e a nyomást az informatikai rendszer, később pedig, hogy a beadványok elbírálásánál tartható lesz-e a 45–60 nap.
Ezzel kapcsolatban Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Világgazdaságnak már májusban megelőlegezte: sokat tettek azért, hogy felgyorsuljon a döntéshozatal, és minden esély megvan, hogy még ezen a nyáron pénzhez jussanak a 2021–2027-es ciklus első nyertes projektgazdái is. Az államtitkár azt is előrebocsátotta: a Ginop és a Ginop plusz programban mintegy 650 milliárd forintot tesznek elérhetővé az idén, a jövő évre pedig további 600 milliárd forinttal kalkulálnak.
