BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Őrült roham várható a Ginop Pluszban

Csak első ránézésre nagy összeg a 100 milliárd forint, az előzetes felmérések szerint azonban akár 500-600 milliárd is lehet a támogatási igény – jelezte a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke, aki egyben a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.

A szakembert a három részletben 200 milliárd forintnyi forrást elérhetővé tévő Ginop pPlusz 1.2.1 kapcsán kérdeztük, amelynek célja a termelő és szolgáltató ágazatok mikro-, kis- és középvállalkozásai termelékenységének növelése, technológiai és szervezeti megújulásának támogatása.

A vállalkozásonként 10 és 629,3 millió forint közötti forrás feltételesen vissza nem térítendő, vagyis bizonyos feltételek teljesülése mellett a hitel részben vagy egészben támogatássá válik. Essősy Zsombor úgy látja, a forráséhség a hazai kkv-szektor természetes válasza a beruházás-központú gazdaságpolitikára. Ez azt mutatja, hogy ágazattól és cégmérettől függetlenül a többség fejlesztésekkel menekülne előre.

Semmiképp sem szociális juttatás a Ginop Pluszban elnyerhető támogatás a MAPI Zrt. vezérigazgatója szerint.

Épp ellenkezőleg: minőségi szelekciót vár a pályázó cégek körében, várhatóan csak azok juthatnak forráshoz, akik elkötelezettek a versenyképesség javítása, a hatékonyság növelése mellett. Figyelemre méltónak tartja, hogy bár a budapesti székhelyű cégek nem sorakozhatnak fel a startvonal mögé, a Pest megyeiek igen, ez pedig fokozhatja a pályázói rohamot.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Ugyancsak a nagy tolongás mellett szól, hogy a hagyományos termelő-gyártó iparvállalatok mellett a kereskedő- és szolgáltató cégek is labdába rúghatnak.

A projektgazda cégekkel szemben elvárás, hogy legalább kétszer akkora mértékben növeljék az árbevételüket, mint amennyivel a magyar gazdaság bővül. Márpedig a Világgazdaság elemzői konszenzusa 6,5 százalékos gyarapodást vár az idén, ami a pályázó cégek esetében legalább 13 százalékos növekedést feltételez. Ez azért is fontos, mert a pályázati pénz akkor hasznosul igazán, ha közvetve a GDP-növekedést is dinamizálja.

A gépvásárlással, eszközbeszerzéssel azonban sokan nem tudták megvárni a konstrukció július 12-i rajtját, így azok versenyhátrányba kerültek, akik kifogytak az időből, és tisztán önerőből kénytelenek finanszírozni a beruházást. Essősy Zsombor szerint a Ginop plusz 1.2.1 a fejlesztéspolitikai intézményrendszer oldaláról is mérföldkő, hiszen az új hétéves ciklus első pályázata. Kiderül, hogy bírja-e a nyomást az informatikai rendszer, később pedig, hogy a beadványok elbírálásánál tartható lesz-e a 45–60 nap.

Ezzel kapcsolatban Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Világgazdaságnak már májusban megelőlegezte: sokat tettek azért, hogy felgyorsuljon a döntéshozatal, és minden esély megvan, hogy még ezen a nyáron pénzhez jussanak a 2021–2027-es ciklus első nyertes projektgazdái is. Az államtitkár azt is előrebocsátotta: a Ginop és a Ginop plusz programban mintegy 650 milliárd forintot tesznek elérhetővé az idén, a jövő évre pedig további 600 milliárd forinttal kalkulálnak.

Kapcsolódó cikkek