A járvány ellenére 14,4 milliárd forintos árbevételt ért el a 2020 áprilisától 2021 márciusáig tartó, 2020-as gazdasági évében a Daikin Hungary Kft., a fűtési, szellőztetési és légkondicionálási berendezéseket gyártó és forgalmazó japán Daikin márka magyarországi képviselete. A közel 25 százalékos bővüléssel a Daikin Hungary a legnagyobb növekedést elérő leányvállalat volt a régióban a Daikin Central Europe tagvállalatai között, a forgalombővülés egyúttal az egyik legnagyobb mértékű volt a Daikin Hungary Kft. elmúlt 20 évében. A bevétel mellett mintegy 5 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma is. A vállalat nyeresége a jelentős árbevétel-növekedés ellenére 225 millió forintos értéken gyakorlatilag stagnált, amelynek egyrészt az árfolyam változása, másrészt az építőiparban tapasztalható munkaerőköltség-növekedés volt a két fő oka.
A vállalat a piaci becslések szerint lakossági klímapiacon 10 százalékos, a lakossági hőszivattyú piacon 25 százalékos, az ipari folyadékhűtőknél 20 százalékos, míg a változó hűtőközeg tömegáramú hűtő-fűtő berendezéseknél (VRF vagy VRV rendszerek) közel 30 százalékos becsült részesedést mondhat magáénak,
és Magyarországon mindegyik szegmensben a három legnagyobb piaci szereplő közé tartozik.
Növekvő bevétel az ipari szegmensben
A forgalombővülés elsősorban az ipari, üzleti szegmensnek volt köszönhető, míg a lakossági szegmensből érkező árbevétel némileg csökkent. A vállalat arra számított, hogy a pandémiás helyzetben a home office elterjedése miatt nőni fog az otthonukat klimatizáló vásárlók száma, ez nem történt meg, a klímák iránti lakossági kereslet inkább visszaesett. Ez annak is volt köszönhető, hogy sokan vesztették el az állásukat, megnőtt a bizonytalanság a foglalkoztatottságban, a lakosság inkább kivárt, tartalékolt, továbbá a 2020-as nyár sem volt igazán meleg, elmaradtak azok a többhetes kánikulai időszakok, amelyek a klímaértékesítést jelentősen felpörgetik. Ennek következtében a Daikin lakossági klímaértékesítése 15 százalékkal csökkent.
Ezzel párhuzamosan viszont jelentősen nőtt az igény a lakossági hőszivattyúk iránt, az ebből származó árbevétel közel 15 százalékkal emelkedett és mintegy negyedével lett magasabb, mint azt a cég tervezte. A Daikin tapasztalata szerint az új építésű ingatlanok esetében már nagyon sokan hőszivattyús megoldással tervezik az ingatlan hűtését-fűtését megoldani, amit a hamarosan életbe lépő szabályozás is támogat, hiszen ezeknél a lakóépületeknél az energiafelhasználás legalább 25 százalékának megújuló forrásból kell származnia. A hőszivattyú nem csupán ennek a kritériumnak felel meg, hanem üzemeltetési költsége is akár 30-40 százalékkal kedvezőbb lehet, mint egy gázkazáné.
A lakossági piacon a tavalyi év folyamán visszaesett a kereslet a belépő árkategóriás klímák iránt, viszont a közép- és felső kategóriás légkondicionálók továbbra is keresettek, a prémium termékek iránti keresletet nem fogta vissza a járvány.
A hőszivattyúk esetében egyre kevésbé az ár, sokkal inkább a műszaki tartalom, az energiafelhasználás és az integráció számít: a beruházók részéről az az igény, hogy kombinálni lehessen vizes vagy levegős rendszereket a hűtés-fűtés esetében, és egy kézből, illetve rendszerből tudják vezérelni az épületgépészeti berendezéseket.
Az ipari klímák, fűtési-hűtési rendszerek értékesítésénél nem volt visszaesés, több nagyberuházás – például a Néprajzi Múzeum – tavaly fejeződött be, gyárak, ipari létesítmények készültek el. A Daikin számos megrendelést kapott az e-mobilitás területén működő ipari cégektől, például akkumulátorgyáraktól, amelyek most építik magyarországi üzemeiket. A magyar piacon végbement folyamat egyébként ellentétes a Daikin többi közép-európai leányvállalatánál tapasztalattal, mivel a legtöbb szomszédos országban az ipari, kereskedelmi szegmens visszaesett, a lakossági szegmens viszont növekedett.
