A németországi házisertésekben előforduló ASP-ről szóló első hírek három elszigetelt esetet említenek Spree-Neisse és Markisch-Oderland járásból, egymástól mintegy száz kilométerre, mindkettő a német–lengyel határ mellett található. Az egyik esetben egy 200-as biogazdaságból származó egyed vágott testéből, a másik kettőnél pedig egy négy és egy két sertést tartó hobbigazdaságban elhullott állatból mutatták ki a kórokozót, tehát egyiket sem professzionális sertéstartó telepen, ahol zárt rendszerben vannak az állatok. A német állategészségügyi hatóság megtette a szükséges intézkedéseket (azóta két újabb esetről számoltak be). Brandenburg tartományban tavaly szeptember óta 1267 ASP-pozitív esetet találtak vaddisznókban, de a fertőzést egyelőre sikerült a német–lengyel határ melletti harminc kilométeres sávban tartani.
Ha nem lesznek újabbak, ez a három eset nem fogja érezhetően befolyásolni a német és pláne nem az uniós sertéspiacot, hiszen a német vaddisznó-állományban terjedő ASP miatt sok ország már korábban letiltotta a Németországból származó sertéshús importját
– vélik a szakértők. Az viszont várható, hogy további korlátozásokat vezetnek be Németországban, és azokban az országokban is szigorítanak a szabályokon, ahova eddig lehetett szállítani a német sertéshúst.
Az sertéságazatát a gyenge belső húskereslet és fogyasztás, valamint a Kínába irányuló exportértékesítés csökkenése határozza meg. A német bázisár (ZMP) június első hetére felküzdötte magát az elmúlt egy év csúcsára (1,57 euró kilogrammonként), majd onnan hamar elindult lefelé, július 14-re két lépcsőben 1,42 euróra csökkent, és ott egyelőre stabilizálódott. Mivel a hazai vágósertésárak a német ZMP-kurzushoz vannak igazítva, ezért
a magyar sertéstartók is árgus szemekkel figyelik a további németországi fejleményeket.
Az árcsökkenés ellenére a németek vágási számai jóval alacsonyabbak az ilyenkor szokásos átlagnál, és a vágási súlyok is kisebbek. A viszonylag kevés élőállat-felkínálás ellenére nehezen kompenzálható a húspiac telítettsége miatti nyomás. A grillidőszakra jellemző keresletnövekedés és a HoReCa szektor erősebb nyári aktivitása eddig csak részben éreztette hatását. A hazai sertéságazati szakemberek szerint ugyanez igaz a magyar piacra is.
Kínában a vágósertésárak január óta folyamatosan esnek, igaz, nagyon magas szintről, hiszen januárban még 1600 forintos kilónkénti élősertés-árakról számoltak be. Ez a szint kisebb megingásokkal 2019 októbere óta jellemezte az ázsiai ország sertéspiacát, július második hetére azonban kevesebb mint felére zuhant a vágósertés ára. Kína hatalmas pénzt és energiát fordított az elmúlt két évben sertéságazata újjáépítésére. Az EU exportőr országai a gyengülő kínai piacot a Mexikóba és Japánba irányuló növekvő szállításokkal igyekeznek ellensúlyozni, de az elmúlt hetekben ezekben az uniós tagállamokban is csökkentek a felvásárlási árak.
A szakértők szerint a hazai sertéságazati egyensúly kritikus. Ebben a tartósan magas takarmányárak, az európai szinten is telített húspiac, a gyenge fogyasztói kereslet, a kiskereskedelmi láncok feldolgozókkal szembeni alkupozíciói, valamint az ASP miatt korlátozott német és magyar exportlehetőségek is szerepet játszanak.
Az elmúlt hetekig a hazai felvásárlási árak teljes mértékben követték a német árváltozásokat, az ágazat szereplői a kettős prés – magas takarmány- és alacsony húsátvételi árak – ellenére sem próbálták egymás kárára érvényesíteni veszteségeiket. Ez az együttműködés megingani látszik, több helyről érkeztek információk arról, hogy a vágóhidak nem tudják tartani az év elején szerződésben rögzített átvételi gyakorlatukat sem a felvásárolt darabszámot, sem az átvételi árat illetően.
Elmaradhatnak a korszerűsítések
A termelői kör részéről olyan jelzések is érkeztek a Magyar Állattenyésztők Szövetségéhez, hogy az építőanyagok és a takarmány-alapanyagok drasztikusan megemelkedett ára miatt a nyertes korszerűsítési pályázatuk visszaadását fontolgatják, vagy már meg is tették. Aggódva figyelik az állatjóléti szabályozással kapcsolatos uniós vitákat és fejleményeket is.
