Halastó művelési ágban tavaly 30,164 ezer hektár tóterület szerepelt a nyilvántartásában, amiből az üzemelt tóterület nagysága 26 585 hektár volt – írja lehalászási jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A működő halastavak 69 százalékán étkezési, 21 százalékán növendék halat állítanak elő, míg 7 százalékát ivadéknevelésre, a fennmaradó 3 százalékot pedig egyéb célra hasznosítják. Az AKI adatai szeriont 2019-hez viszonyítva közel 2 százalékkal kisebb területen történt gazdálkodás 2020-ban, 8,4 hektár új halastavat létesítettek, és 162 hektár tóterületet vontak rekonstrukció alá.
Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a 2020-as év szokatlan volt, és nemcsak a koronavírusjárvány hatásaival, hanem jó néhány egyéb tényezővel is meg kellett küzdeniük a halászati ágazatban tevékenykedőknek – mint például az aszály, a halpusztulás és az értékesítési csatornák beszűkülése.
A magyarországi tógazdasági termelés mennyisége 2020-ban 21 353 tonna volt, az előző évi mennyiséghez mérten közel 4 százalékkal magasabb. A hazai tógazdaságokban hagyományosan elsődlegesen pontyállományra alapozott polikultúrás rendszerben termelik a halakat, a ponty a tógazdasági étkezési célú haltermelésből 82,7 százalékkal részesedett 2020-ban. Az elmúlt öt évet figyelembe véve 2017-ben termelték a legtöbb étkezési korosztályú pontyot, a többi évben a megelőző évekhez képest lassú csökkenő tendencia volt megfigyelhető, viszont 2020-ra közel 480 tonnával több az étkezési ponty mennyisége a 2019. évi értékhez képest.
A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési korosztályú amur – amelynek fontos szerepe van a túlburjánzó vízi növények megfékezésében – a megtermelt mennyiség 3,3 százalékát adta, a busa (fehér, pettyes és hibrid) aránya pedig 6,3 százalékot tett ki tavaly. A megtermelt étkezési célú értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) mennyisége 2020-ban 322,5 tonna volt, ami az előző év adatához képest 21 százalékos bővülést jelent. A horgásztatással értékesített hal mennyisége 231,9 tonna volt 2020-ban, ami viszont 3,5 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi 240,3 tonnához képest.
A halastavakban megtermelt étkezési korosztályú halmennyiség 6,3 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest, a tenyészhal-előállítás viszont 1,8 százalékkal csökkent. A felhasznált víz mennyisége több mint 310 millió köbméter volt, vagyis 6,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy egy hektárnyi üzemelt tóterületre átlagosan 11,671 ezer köbméter vízfelhasználás jutott.
A halak és halászati termékek külkereskedelmi forgalma 2020-ban az utóbbi évek tendenciájának megfelelően alakult, 6 százalékkal növekedve meghaladta a 44 milliárd forintot.
Halászati termékekből mind a mennyiséget, mind az értéket figyelembe véve Magyarország nettó importőrnek számít. A halak és halászati termékek exportértéke 2020-ban 6,1 milliárd forintot, importértéke 38 milliárd forintot ért el, a külkereskedelmi forgalom 32 milliárd forintos passzívuma 1,4 milliárd forinttal meghaladta a 2019. évit, amikor 31,1 milliárd forintot tett ki a deficit.
Magyarországon az intenzív haltermelési kategória főként az átfolyóvizes és a recirkulációs rendszerű medencés haltermelő rendszereket, ezenkívül a ketreces haltermelést takarja. A precíziós rendszerekben a természetes folyamatok alig vagy egyáltalán nem befolyásolják a termelést-, ezáltal azonos minőségű halhús előállítására van lehetőség. Az ilyen módon termelt hal mennyisége 2020-ban 5277 tonna volt, ami az előző évhez képest 11 százalékos bővülést jelentett.
Az egy főre vetített éves átlag halfogyasztás 2019-ben 6,5 kilogramm volt, volt, ami jelentősen elmarad az EU 22 kilós átlagától. A halhúsfogyasztás jellemzően idény-jellegű, leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban vásárolnak halat a hazai fogyasztók. Az egy főre vetített éves halfogyasztás 2017 és 2019 között évente megközelítőleg 20-30 dekagrammal nőtt. A hazai halfogyasztás közel 80 százalékát az importból származó halak adták 2019-ben.
