A Keleti pályaudvar és Kőbánya felső megálló között egy harmadik vasúti vágány épül. Ennek a projektnek a része az új vasúti híd, amely a Budapest–Hatvan–Miskolc- és az Újszász–Szolnok-vonalat szolgálja majd ki. A program a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, a Főmterv Zrt. tervei alapján valósul meg. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója a közösségi oldalán számolt be az átadásról. A hatvani és az újszászi vonal fővárosi szakaszának a fejlesztése kimaradt a korábbi, 2018-ban megkezdett, Rákostól Hatvanig tartó projektből. Ennek keretében átépítették a vágány- és a felsővezetéki hálózatot, a biztosítóberendezéseket, akadálymentessé tették a peronokat, továbbá új felüljárókat építettek - számolt be a Figyelő.

Új megálló is lesz

A mostani fővárosi, összességében másfél milliárdos beruházást az Európai Unió Kohéziós Alapja finanszírozza. Az új híd egy átfogó fejlesztés egyik eleme, hiszen nemcsak a már említett országos vonalakat, hanem a budapesti elővárosi közlekedést is ki fogja szolgálni. A cél az, hogy a Keleti pályaudvartól Pécelig és Gyömrőig 15 perces járatsűrűség legyen biztosítható. Vitézy szerint ehhez jelentős kapacitásbővítés szükséges: a meglévő kettő mellé egy harmadik vágányt kell építeni a Keleti pályaudvar és Rákosliget között, ez teszi majd lehetővé az elővárosi vonatok sűrítését a zsúfolt budapesti szakaszokon. Emellett ez a feltétele annak, hogy az elővárosokból több vonat tudjon indulni a főváros felé. Ezáltal válik teljessé a Hatvantól Budapestig már megkezdődött felújítás.

Ez a vonal az ország egyik legforgalmasabb vasúti folyosója több mint negyvenezer naponta ingázó utassal. 

A beruházásnak köszönhetően több elővárosi és távolsági vonat közlekedhet majd a Keletibe. A XXI. századi igényeknek megfelelően az ingázók a megállóhelyeknél kialakított P+R- és B+R-parkolókban helyezhetik el az autóikat vagy a kerékpárjaikat. Vitézy korábban elmondta: jelenleg Budapesten tízből hat ember tömegközlekedik, míg az agglomerációból ingázók körében mindössze tízből hárman teszik ezt. „Stratégiai célkitűzésünk ezen változtatni, hiszen a központi régió közúti torlódásai több száz milliárd forintos gazdasági kárt okoznak a dugóban feleslegesen eltöltött idő révén. Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése egyszerre szolgálja az agglomerációban élőket, Budapest népes külső kerületeit és a beáramló autóforgalom mérséklése révén a belső kerületekben lakókat is” – tette hozzá.

Fotó: Iro Zoltan

A vasút a legkörnyezetbarátabb közlekedési eszköz, az EU kiemelten támogatja a korszerűsítést. Emellett a fejlesztés elengedhetetlen a központi régió számára.

A hídtól nem messze, a volt Északi Járműjavító területén épül meg a Közlekedési Múzeum, amely új vasúti megállót is kap. Vitézy – ő egyben a Közlekedési Múzeum igazgatója is – tájékoztatása szerint a terveket a múzeum építészeti tervpályázatának az eredményeként megkötött szerződés keretében készítteti el a BFK, a Diller Scofidio + Renfro építésziroda segítségével. Az építés engedélyezése folyamatban van, a kivitelezés a jövő évtől várható.

Komplex fejlesztés

Az új megállóban a hatvani és az újszász–szolnoki vonalról érkező elővárosi vonatoknak (S60-as, Z60-as, S80-as, Z80-as) lesz új átszállási kapcsolata az 1-es villamossal – az állomást a forgalmi modellezések szerint akár tízezer utas is használhatja naponta; a vonatok jelentős része számára kiváltja a rákosi megállást.

Vitézy közölte: Rákos megálló és Hatvan között évek óta zajlik és lassan véget ér a teljes felújítás. Arról is tájékoztatott, hogy a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti vonal kivitelezése az idén megindult, a Kőbánya felsőtől Rákosig (és tovább Rákosligetig) tartó következő fejlesztési szakasz előkészítését pedig már megkezdték a Budapest Fejlesztési Központban. Mindez átfogó kapacitásbővítést is jelent; az Élessarokhoz helyezik át a megállót Kőbánya felsőnél. Emellett több új megállót építenek a X. és a XVII. kerületben, a tervezési munkálatok már el is kezdődtek.

Az újszászi vonalon a XVII. kerületben új állomás létesül a Madárdomb városrészben.

A Madárdomb megálló a Helikopter lakóparkot is kiszolgálja majd. Terveznek megállóhelyet a jelenlegi Rákoskert és Rákoshegy megálló között, valamint a X. kerületben, Kőbánya-Kertvárosban is. A XVII. kerületben, az Akadémiaújtelepnél akár már az idén átadhatnak egyet.

A Rákos–Hatvan-vonal felújításához kapcsolódik a Déli Körvasút és a Külső Körvasút fejlesztése. Itt is egy sor megállóhelyet építenek – a Közvágóhídnál, a Nádorligetnél és a Népligetnél. Szintén új pontok létesülnek a Külső Körvasúton az Egyenes utcai lakótelepnél, Rákosszentmihálynál, Újpalotánál és Pestújhelynél. Ezek a jövőben további irányokban teszik lehetővé járatok indítását a hatvani és az újszászi vonal felől. A BFK vezérigazgatója felhívta a figyelmet: több száz milliárd forintos, átfogó megújuláson esik át tehát Budapest egyik első számú vasútvonalcsoportja. Ez kapacitásbővítést jelent a Miskolc és Szolnok felől érkező távolsági vonatok, a kelet-magyarországi teherjáratok tekintetében, valamint a Hatvan–Gödöllő–Pécel- és az Újszász–Sülysáp–Gyömrő–Maglód-vonal elővárosi teljesítményét illetően.

A cikk a Figyelő július 22-iki számában került publikálásra.