A Magyar Nemzet cikke szerint mostanra már valamennyi, a napi bevásárlásokban meghatározó kiskereskedelmi üzletlánc közzétette a járvány miatti korlátozások fogyasztásra gyakorolt hatásait is tükröző előző üzleti év eredményeit. Ezekből jól látszik, hogy ugyan váratlanul érte az országot a pandémia kirobbanása, az évek óta erősödő hazai vásárlóerő nem roppant meg a munkahelyek leállásával sem, a támogató gazdaságpolitkának köszönhetően továbbra is szilárd tartást adott a nemzeti összterméknek.
Ebben nagy szerepet játszott az az egyik legjelentősebb, válságra adott válasz, amikor a kormány a vállalati és lakossági banki kölcsönök törlesztésének felfüggesztéséről intézkedett, és bevezette a hitelfizetési moratóriumot 2020 tavaszán. Az otthonléttel megnövekedett napi bolti fogyasztáshoz, illetve a családok megélhetési költségeinek megbízható teljesítéséhez is hozzájáruló fizetési haladék mintegy 1,6 millió háztartásban jelenthetett tavaly átmeneti könnyebbséget.
A meghosszabbítás miatt jelenleg is elérhető moratórium mellett a kormány több, a családok, a fiatalok és a vállalkozások támogatásáról szóló döntést hozott, például visszaállította a 13. havi nyugdíjat.
Megalapozott volt tehát, hogy a belső fogyasztást meghatározó multiláncok megtartották erős pozíciójukat az élelmiszerek, napi termékek értékesítésében, noha a járvánnyal járó korlátozások időnként szokatlan vásárlási viszonyokat alakítottak ki – ilyen volt az idősek idősávja vagy a 19 órai boltbezárás, illetve az iparcikküzletek nyitvatartásának átmeneti szünetelése. Ezzel együtt, ellentétben más ágazatokkal, itt nem okozott hátrányt a járvány, sőt, egy kivétellel valamennyi multilánc növelte bevételeit.
A forgalma alapján első helyre lépett Lidl diszkontlánc a tavalyi üzleti évben 667 milliárd forint nettó árbevételt termelt, jelentősen túlszárnyalva a 2020-as, 551 milliárd forintos eredményt.
Ezzel meghaladta a korábban évekig piacvezető Tesco-hálózat pandémia előtt elért, 591 milliárdos árbevételét. Hasonlóan az egy évvel korábbi, 28,6 milliárd forintos adózás utáni eredményhez, a Lidl nyeresége tavaly 28,4 milliárd forintra rúgott, amit egyebek mellett az ágazati tízmilliárd forintot meghaladó összegének befizetése után értek el. Nemhogy megnehezítette volna a cégek működését a közteher, hanem még osztalékokra is futotta az eredménytartalék terhére. A külföldi tulajdonosoknak elutalt összeg a Lidlnél 21,6 milliárd forint volt a járványos év magyarországi értékesítései után származó nyereségből.
Az osztalékok határon túlra utalását választotta a Tesco is, amelynek február végén zárult a második olyan üzleti éve, amely után harmincmilliárd forintnyi járt a részvényeseknek.
Annak ellenére is, hogy míg a 2019/2020-as üzleti időszak nyereséggel ért véget, az azt követő, pandémia alatt zajló üzleti év kapcsán – egyedüliként a magyar piacon – kétszázalékos bevételcsökkenés mellett 1,574 milliárd forint veszteséget számoltak.
Ez azt jelenti, hogy miközben a lakossági fogyasztás mindvégig tartotta magát, az újabban a boltok bérbeadásából jelentős bevételeket elérő Tescónál – ahol a különadó 9,7 milliárd forintos kiadást jelentett – az adózás utáni eredmény éves összevetésben 33,4 milliárd forinttal lett kisebb, és mínuszba fordult.
