Egy forint iparűzési adót se veszített a főváros

A mikro, kis és közepes vállalkozásoknak (kkv) automatikusan járó iparűzésiadó-felezés ellenére is tartani tudja a főváros az idénre tervezett 139 milliárdos iparűzésiadó-bevételét – erről Kiss Ambrus beszélt egy mai sajtó-háttérbeszélgetésen. A kormányzat még tavaly decemberben jelentette be, hogy a kkv-k, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját az idén január 1-től a felére csökkenti. Az intézkedés a pandémia okozta gazdasági válság enyhítésének egyik eleme, egy vállalkozás akkor jogosult a kedvező iparűzési adómérték alkalmazására, ha a nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a négymilliárd forintot.

A döntést a budapesti városvezetés a kezdetektől erőteljesen kritizálta, ezért is értelmezhető fordulatként az általános főpolgármester-helyettes mostani nyilatkozata. Kiss Ambrus korábban például úgy fogalmazott, hogy

a főváros pénze novemberre elfogyhat, ha a kormány valóban megfelezi az iparűzési adót,

Karácsony Gergely főpolgármester pedig az önkormányzatiság kivégzésének nevezte a tervet.

A félelmek ugyanakkor nem igazolódott be: bár a kedvezmény önmagában 17 milliárdos lyukat – ez durván a főváros egyhavi kiadásának felel meg – jelent a fővárosi önkormányzat büdzséjében, viszont ezt be tudta foltozni a multinacionális vállalatoktól érkező növekvő befizetés. Ez forgatókönyv mindenképpen szerencsés a városházának, viszont nem állítható, hogy ne lehetett volna előre látni. Arra Kiss Ambrus is kitért, hogy az iparűzési adóbevételek zöme néhány nagy társaságtól érkezik, amelyek tevékenységét nem ütötte meg a világjárvány. Ehhez hozzátette, hogy ráadásul az infláció megugrása is többletet eredményez az iparűzési adó során.

Biztonságban látom a 139 milliárd forintnyi összeget, a valós bevétel ki tudta mozogni a kieső 17 milliárdot

– szögezte le.

A 2021-es budapesti büdzsé mégse ússza meg a jelentős módosításokat. Kiss Ambrus a napokban a Népszavának adott interjújában azt állította, hogy szeptember 4-re minden működésre fordítható állampapír és készpénz elfogy, és ha nem avatkoznak most közbe, a fővárosi önkormányzat az év végére fizetésképtelenné válik. A háttérbeszélgetésen bemutatott, a szeptemberi közgyűlés tárgyalandó előterjesztéseinek 10. pontja a költségvetésről szóló rendelet módosítása. Ez lényegében belső átcsoportosításokat és a tartalékok „kimaxolását” jelenti.

Kiss Ambrus ezúttal a közösségi közlekedést finanszírozását jelölte meg, mint ami kikényszeríti a beavatkozást. A fővárosnak összesen 23,7 milliárdos hiányt kell kezelnie, ebből a tömegközlekedés igénye 13,5 milliárd forint. Ezt azzal magyarázta, hogy kompenzálni kell a BKK óriási bevételcsökkenését. Jegyekből és bérletekből 2019 első felében 34,8, 2020 első felében 22, 2021 első felében pedig 18 milliárd forint folyt be. A főváros nem tervez járatcsökkentést, de arra kérte fel a BKK-t és a BKV-t, hogy az utolsó negyedéves számláikat próbálják meg átütemezni, illetve a fejlesztéseiket halasszák 2022-re.

Hólabdaként arrébb rúgtuk a problémát

– jegyezte meg ennek kapcsán a főpolgármester-helyettes.