Gyengül a cégek túlélési rátája

Annak ellenére drasztikusan alacsony az új vállalkozások túlélési rátája, hogy pandémiat alatt a kényszertörlések szüneteltek. „Az elmúlt években évről évre romlott az újonnan alakuló cégek túlélési aránya, és úgy tűnik, ezen a helyzeten a koronavírus-járvány még tovább rontott” – mondta Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője. A 2020-ban regisztrált ötéves túlélési arány – amely azt mutatja, hogy a 2015-ben alapított cégek hány százaléka működött 2020 végéig – csupán 72 százalék. Az érték ugyan látszólag javult valamelyest a rendkívül gyenge 2019-hez képest, de ennek csak technikai okai vannak. Az elhalasztott kényszertörlések figyelembevételével már a friss adatok is illeszkednek a korábbi romló tendenciába a túlélési arányok tekintetében.

Vállalkozások túlélési rátája az alapításukhoz mért 5-10-15-20 éves intervallumban

Az ötéves túlélési arányokat nézve a 2000-es évek elején indult vállalkozások teljesítettek a legjobban, az ebben az időszakban indult társas vállalkozásoknak még több mint 85 százaléka élte meg a ötödik évfordulóját. Ez az arány napjainkra 70 százalék alá csökkent, azaz 10 újonnan induló vállalkozásból legalább három elhullik még az alapítása utáni első 5 éven belül. A romló tendencia nemcsak az 5 éves túlélési aránynál figyelhető meg, hanem hosszabb periódusokat vizsgálva is. A 10 éves túlélési esély az elmúlt évek alatt 65 százalékról 46 százalékra csökkent, de 15 éves intervallumot nézve is látványos a visszaesés. 

A 20 éves kort már csak a vállalkozások 35-37 százaléka éli meg, de még ezen az időtávon is kimutatható a romló tendencia. Összességében nézve a túlélési arányokat, az ezredforduló környékén induló vállalkozások teljesítettek a legjobban, azon belül is az ezredforduló előtt induló cégek nagyobb része maradt meg hosszú távon, az ezredforduló után indulók viszont már csak rövid távon mutattak nagyobb állóképességet.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a gazdasági környezeten és a vállalkozók felkészültségén kívül számos egyéb technikai hatás is befolyásolja évről évre, hogy hány vállalkozás szűnik meg

– mondta az Opten szakértője.

A technikai hatások közül érdemes kiemelni a mindenkori adózási és cégjogi szabályozást. Vállalkozások tömegesen szűnhetnek meg vagy alakulhatnak át olyan esetekben, ha egy másik vállalkozási formában kedvezőbb lehetőség nyílik a működésre. A szabályozás például az egyéni vállalkozási forma irányába terelt sok vállalkozót, de a törzstőke kötelezettség változása is mozgatott vállalkozásokat egyik vállalkozási formából a másikba. Ezek mellett fontos azt is hangsúlyozni, hogy ha egy cég nem szűnik meg, attól még a piacon nem feltétlen marad aktív. Több tízezer alvó vállalkozás található ma is Magyarországon, amelyek ugyan nem jelennek meg a megszűnt cégek között, de a piacról ideiglenesen kivonultak.

A hosszabb távú túlélési arányoknál pedig már egyre erősebb az „egészséges lemorzsolódás” arány is, hiszen a sikeres, növekvő vállalkozások életében megjelenhetnek befektetők vagy egyéb komoly üzleti lehetőségek, amelyek eredményeképpen összeolvadások, felvásárlások, átalakulások történnek. Ilyen esetekben értelemszerűen maga a gazdasági tevékenység nem szűnik meg, csak egy új vállalkozási forma keretében folytatódik tovább.

A technikai hatásokat figyelembe véve azonban még mindig szomorú az a kép, amelyet a friss vállalkozások túlélési aránya mutat. Válsághelyzetben ráadásul még magasabb a komolyabb üzleti terv nélküli kényszervállalkozások aránya, amelyek szintén csökkentik az összesített rövid és hosszú távú túlélési arányt.

A magas fluktuációnak köszönhetően a hazai cégbázis jelentős része igen fiatalnak számít. A társas vállalkozások 43 százaléka 10 évnél fiatalabb. Egészségesebb cégstruktúra esetén az eloszlásnak az idősebb cég-korosztályok felé kellene mutatnia és tolódnia folyamatosan az idő előrehaladtával. Szerencsére azonban vannak pozitív példák is. A 25 évnél idősebb vállalkozások aránya fokozatosan növekszik, jelenleg körülbelül minden tizedik vállalkozás tartozik ebbe a kategóriába.

Hazai társas vállalkozások cég-életkorának eloszlása

A gyengülő túlélési ráták mellett azonban érdemes azt is kiemelni, hogy a friss vállalkozások egy szegmense már igen fiatalon komoly nagyvállalkozássá tudja kinőni magát. A 2013 és 2015 között alapított cégek 1 százaléka 5 év működés után már 1 milliárd forint feletti éves árbevétellel zárt. Ez a korábbi években nem volt jellemző. A fiatal vállalkozások magas lemorzsolódási aránya tehát távolról sem nevezhető általánosnak, inkább a differenciálódás a jellemző az elmúlt évekre. A sok fiatalon törölt vállalkozás mellett egyre több a sikeres, teljesen új szereplő a nagyobb vállalatok körében is.