A vártnál alacsonyabb, de továbbra is magas júliusi és a számottevő inflációs kockázatok, valamint a kockázatok realizálódásának jelei miatt az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelő mértékben, 30 bázisponttal 1,50 százalékra emelte az alapkamatot ezzel párhuzamosan 30-30 bázisponttal, 0,55 százalékra emelte az egynapos betéti, valamint 2,45 százalékra az egynapos és egyhetes fedezett kamatát. Az egyhetes várhatóan szintén 1,50 százalékra emelkedik csütörtökön – írta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a keddi kamatdöntés után.
Az elemző úgy látja, az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelést az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet –kínálati súrlódásai okozhatnak.
Az infláció a nyár elején 5 százalék alá mérséklődött a tavaszi hónapok 5 százalék feletti szintjéről, amit az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti extrém alacsony bázisa, valamint a dohánytermékek jövedéki adóemelése okozott, míg az inflációs nyomás átmeneti enyhülésére utal, hogy a maginfláció is 3,5 százalékra csökkent júliusban. A következő hónapokban az infláció újra emelkedhet, azonban a dohánytermékek jövedéki adóemelése jövő év áprilisáig kiesik a bázisból, ami 1,2 százalékponttal csökkentheti az inflációt.
A nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhatnak, csakúgy, mint az újra megjelent munkaerőhiány hatására várhatóan élénkülő bérnövekedési dinamika. A nyersanyagárak ugyanakkor lefelé korrigáltak az elmúlt két hónapban, ami mérsékelheti a további inflációs kockázatokat. Az inflációt az MNB megítélése szerint ugyanakkor a költségvetési kiadások tervezett növelése is fűtheti. Ezért az MNB proaktív jelleggel kamatemelési ciklust kezdett, ami az MNB iránymutatása szerint következő hónapokban határozott ütemben folytatódhat, így az következő két ülésen további 25-25 bázispontos kamatemelésre számítunk, amivel az év végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat. Ezt követően véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra.
Az MNB Monetáris Tanácsának legutóbbi kamatdöntő ülésen készült közleménye hangsúlyozza, hogy az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban, a Monetáris Tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódik, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak szeptemberre 1,73 százalék, novemberre 2,15 százalék, jövő év közepére 2,35 százalék, 2022 végére 2,50 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre.
Nem okozott meglepetést az MNB mai kamatemelése, azt a korábbi jegybanki kommunikáció alapján várni lehetett – így látja Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági szakértője, aki szerint ugyanakkor a forint árfolyamának utóbbi időben tapasztalt stabilitása, illetve az infláció mérséklődése miatt most a jegybankon kisebb volt az emelési kényszer, mint az elmúlt hónapok ülései idején. Fontos emellett kiemelni, hogy még az emeléssel együtt is a monetáris politika nem vált szigorúvá Magyarországon, csak érdemben elmozdult az ultralaza irányultságtól. Vagyis az alacsony kamatszintek változatlanul támogatják a kilábalást, azonban a jegybank mandátumának megfelelően az infláció leszorítása és a várakozások horgonyzása érdekében elkerülhetetlen volt az újabb lépés.
A szeptemberi kamatdöntéssel kapcsolatban ugyanakkor jelentős a bizonytalanság. A második negyedéves vártnál nagyobb gazdasági bővülés és így a gyorsabb kilábalás, valamint a még mindig cél feletti infláció további kamatemeléseket indokolna, ellenben a járványhelyzettel kapcsolatos bizonytalanság, valamint ha augusztusban tovább mérséklődik az infláció, az kivárásra ösztönözheti a jegybankot. Kulcsfontosságú lesz ezen felül a megjelenő új Inflációs jelentés és a jegybank által várt makropálya.
