Ragaszkodnak a készpénzhez a magyarok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKilenc év alatt csaknem megháromszorozódott a Magyarországon forgalomban lévő készpénzállomány. Míg 2012 márciusában 2652 milliárd forint volt a bankjegyek és érmék összértéke, addig 2021. március végén már 7265,5 milliárd forint – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank szerint a növekedés a koronavírus-járvány első hullámakor, 2020 márciusában tapasztalt kiugró keresleti sokk miatt volt erőteljes: akkor alig nyolc nap alatt több mint 250 milliárd forintos volt a kibocsátás.
A gazdasági szereplőknél lévő készpénzállomány nagyságát az MNB közvetlenül nem tudja meghatározni. Kizárólag a gazdaság szereplőinek, azaz a lakosságnak és a vállalatoknak az egyéni döntésein múlik, hogy a jövedelmük mekkora részét tartják elektronikus módon a folyószámlájukon, vagy veszik fel készpénzben. A jegybank kizárólag a forgalomban lévő bankjegyek és érmék címletösszetételét és az egyes címletek névértékét képes önállóan befolyásolni
– húzta alá a VG-nek írt válaszában az MNB kommunikációs osztálya.
A jegybank lapunknak kiemelte még azt is, hogy a 2010 óta Magyarországon megfigyelt készpénzállomány-bővülés fő mozgatórugója a megtakarítási célú készpénzkereslet növekedése volt. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a jegybanki alapkamat – s ezáltal a banki betéti kamatok – 2020-ra a 2011-es 6-7 százalékról mindössze 0,65 százalékra csökkent, és ezzel a készpénztartás alternatívaköltsége is nagyban mérséklődött.
Közgazdasági szempontból a nominális készpénzállománynál gyakrabban használt mutató az úgynevezett GDP-arányos készpénzállomány, amely az ország nemzeti össztermékéhez viszonyítva adja meg a bankjegyek és érmék értékét. A mutató hazai nagysága a 2010-es 8,6 százalékról 2020 végére 15 százalék fölé nőtt, az elmúlt évtizedek legmagasabb értékére, és meghaladta az eurózóna 13 százalékhoz közeli adatát is. A skála két végén Japán, illetve Svédország és Norvégia található. Az előbbinél a GDP-arányos készpénzállomány mintegy 25 százalékos, az utóbbi két országban a készpénz visszaszorítására irányuló törekvések eredményeként alig 1 százalék. Az MNB régóta segíti a pénzügyi digitalizációt, többek között a tavaly indított azonnali fizetési rendszerrel. Hogy pontosan mibe kerül az ekkora készpénzállomány fenntartása, a jegybank nem tudta megmondani a VG-nek. Mint írta, folyamatban van az egyes fizetési módok társadalmi költségeinek felmérése. A Pénzügyminisztérium 2019-ben az akkor 6 ezermilliárdos állomány mellett 450 milliárd forintos éves költségről számolt be.
A jegybank korábbi felmérése szerint a készpénzhasználat az iskolai végzettséggel és a korral is összefügg: minél alacsonyabb valakinek a végzettsége, annál inkább használ készpénzt, de a 16–29 év közöttiek is inkább készpénzzel fizetnek, mert azt kapnak a szüleiktől zsebpénzként. A készpénz segíti a láthatóság elkerülését is, például sok válaszadó a jegybank felmérésén az ajándékokat nevezte meg készpénzes vásárlási okként, vagy pedig a szépségszalonban történő kiadásokat, amelyeket el akarnak titkolni házastársuk elől – olvasható az MNB 75 éves a forint – 75 év, 75 történet című kiadványában.
A készpénz költséges, egyértelmű kiadásokkal jár az államnak, így mindenképp érdemes lenne ezt az állományt csökkenteni. Más kérdés, hogy erre jelenleg kevés az esély
– mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. A készpénzállomány bővülését sem a gazdaság teljesítményének, sem pedig a lakosság megtakarításának növekedése nem magyarázza, sőt, a gazdaság fehéredése inkább csökkenthette volna az állományt. Két fő ok látszik valószínűnek: a lakosság szereti készpénzben tartani a megtakarításait, mert így mobilisabb, és a tranzakciós illeték is egyértelműen a készpénz felé tereli az embereket. Egyértelműen el kellene törölni az utóbbit, ám a jelenlegi költségvetési helyzetben nem sok rá az esély. Mindenesetre ösztönözni kellene a lakosságot a bankkártya minél gyakoribb használatára, és valahogyan támogatni a szolgáltatókat, akiket most is nagymértékben sújtanak a bankkártyás fizetésekkel járó költségek.
Tranzakciós illetékből a Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint az év első hónapjában már több mint 130 milliárd forint folyt be, ez az éves előirányzat csaknem 60 százaléka, vagyis nem valószínű, hogy a közeljövőben nélkülözni tudná a költségvetés.
