A 2019-es mennyiségnél 1,2 százalékkal több, 3,825 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő tavaly Magyarországon – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).
A legnagyobb mennyiségben baromfitakarmányokat gyártottak, az előállított mennyiség 48,8 százaléka (1,868 millió tonna) volt ilyen.
E mennyiség 45,3 százalékát a brojlerek számára előállított keverékek, 17,9 százalékát a tojó-, 19,8 százalékát a pulykatápok, 11,1 százalékát a kacsa-, 5,9 százalékát a libatápok tették ki.
Az előállított brojlertápok mennyisége 5,1, a tojótápé 3,6, a pulykatápé 4,5 százalékkal több volt, mint 2019- ben, míg a kacsa-, valamint a libatakarmány-gyártás 27,6, illetve 24,3 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva 2020-ban.
A sertéstakarmányok 36,6 százalékkal (1,399 millió tonna), a szarvasmarha-takarmányok 11,2 százalékkal (427,8 ezer tonna) részesedtek a 2020. évi termelésből. Az egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze 1,1 százalékát adták. A haltáp és az egyéb (ló, nyúl, vad stb.) tápok együttes mennyiségének aránya 2,3 százalék (88 ezer tonna) volt.
A gyártott sertéstakarmányok mennyisége 57 ezer tonnával nőtt az elmúlt évihez képest.
Az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó vállalkozás az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 33,2 százalékát adta 2020-ban. A koncentráció erősödik, hiszen az öt legnagyobb cég részesedése a teljes termelésből 2019-ben 31,3 százalék, 2018-ban 31,2, 2017-ben 30,9 százalék volt. A vállalkozásokon belüli üzemegységekre vetítve az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 19,8 százalékát (758,8 ezer tonna) adta az öt legnagyobb takarmánygyártó termelőüzem 2020-ban.
A haszonállatok számára előállított 3,825 millió tonna keveréktakarmányhoz 2,338 millió tonna gabonafélét (61,1 százalék), 540,5 ezer tonna fehérjenövényt és származékait (14,1 százalék), illetve 319,1 ezer tonna olajmagvat és származékát (8,3 százalék) használták fel a gyártók Magyarországon 2020-ban. A feldolgozóipari melléktermékek közül a bioetanol-gyártásban keletkező DDGS 91,9 ezer tonna mennyiségben került a takarmánykeverékekbe. Malomipari melléktermékekből 140,7 ezer tonnát, söripari, illetve cukoripari melléktermékekből 24,5, illetve 27,3 ezer tonnát használtak fel.
Zsírokból, olajokból 54,6 ezer tonnát (1,4 százalék), koncentrált fehérjehordozókból 10,6 ezer tonnát (0,3 százalék) használtak fel.
Az ásványi eredetű anyagok mennyisége 2,7 százalékot (101,8 ezer tonna), a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmánykiegészítők (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) mennyisége pedig 2,7 százalékot képviselt az összesített tápmennyiségben, azaz ebből 102 ezer tonnát kevertek be az üzemek 2020-ban – áll az AKI jelentésében.
A baromfiágazat számára előállított tápokhoz átlagosan 61,9 százalékban gabonaféléket, 17,4 százalékban fehérjenövényt és származékait, 7,6 százalékban olajmagvat és származékait használtak fel 2020-ban.
A sertés-, a marha- és a baromfitápok átlagos összetételét tekintve a részben fehérjeforrásként szolgáló feldolgozóipari melléktermékek százalékos aránya a baromfitápoknál a legalacsonyabb (6,1 százalék). A baromfitápoknál a magas szójadara-felhasználás mellett 1,8 százalékban kevertek be takarmánykiegészítőket.
A sertéságazatnak gyártott takarmányokban átlagosan 69,6 százalék volt a gabonamagvak aránya, a fehérjenövény és származékoké 9,6 százalék, a feldolgozóipari melléktermékeké 9,3 százalék. Olajmagvat és származékait 5,7, takarmánykiegészítőket 3,2 százalékban tartalmaztak a sertéstápok, míg zsírokat és olajokat 1,1 százalékban.
A szarvasmarhák számára gyártott abraktakarmányok 38,9 százaléka volt gabonamag, 14,3 százaléka fehérjenövény és származék. A sertés- és baromfitápokhoz képest magas arányt képviseltek a szarvasmarhák abraktakarmányaiban az olajmagvak és származékai (19,2 százalék), illetve a feldolgozóipari melléktermékek (17 százalék). Továbbá itt a legmagasabb a takarmánykiegészítők (4,9 százalék) aránya is.
