Németországban például 500 euróval támogatják azt, aki igénybe veszi a digitális egészségügyi szolgáltatásokat – hangzott el a Digital Health Summit konferencián.
A telemedicina alapvetően az alapellátásban fejtheti ki leghatékonyabban a hatását. Magyarországon évente 65 milliószor mennek el a betegek a háziorvosukhoz, így egy orvosra több tízezer találkozó is jut – mondta Somogyi Tibor digitális egészségügyi szakértő, a DokiApp alapítója.
Magyarországon a 4,7 millió munkavállaló közül a 25–65 év közöttiek 20 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben, ezek az emberek 90 ezer órát töltenek a munkahelyükön, és a betegek háromhavonta mennek kontrollvizsgálatokra.
Viszont, ha az orvos-beteg találkozókat a digitális egészségügyi megoldások keretében vennék igénybe, akkor 30 százalékkal csökkenne a táppénzes napok száma. A kontrollra járók évente 40 órát, vagyis egy hetet töltenek azzal, hogy elmennek az orvosukhoz, várakoznak a váróteremben, ami rendkívül magas szám, tette hozzá az egészségügyi szakértő.
Magyarországon az orvosok 80 százaléka alkalmaz telemedicina-szolgáltatásokat, a szakorvosok viszont nagy arányban ragaszkodnak a személyes betegtalálkozókhoz. A telemedicina beépült a mindennapi gyakorlatba, de a kényszerű Covid–19-időszak után visszafogottabban van jelen manapság az egészségügyi ellátásban, mondta Kertész Balázs, a Szinapszis Market Research Consulting kutatója.
Egy friss elemzés adatai szerint a telemedicina a lakosság oldaláról elfogadottá vált, sokan azonban azt mondják, többeknél nem váltotta ki a klasszikus orvoslást, a telemedicina egyelőre megosztja a társadalmat
– tette hozzá. A kutatás részleteire kitérve elmondta, az általuk megkérdezett 700 orvos 80 százaléka telefonos konzultáció alapján írt fel e-receptet, pozitívumként értékelte, hogy a telemedicina alkalmazásával az elmúlt 1,5 évben drasztikusan csökkent az orvos-beteg találkozások száma. Ugyanakkor kiemelte, sokszor adónak az orvosoknak nehézségei a digitális eszközök hiánya miatt.
Már több mint 4,9 millióan regisztráltak az ügyfélkapura, a lakosság 43 százaléka pedig ügyfélkapun keresztül veszi igénybe az Elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) alkalmazásait.
Jellemzően leleteket néznek meg a felületen keresztül, de sokan használták a Covid–19-oltáshoz szükséges regisztrációra, az e-beutalót pedig az EESZT-használók 36 százaléka alkalmazta. A pandémia évében 24 egészségügyi alkalmazást fejlesztettek az EESZT-ben, mondta Szabó Bálint, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese a konferencián. Kiemelte, elkészült a Covid-útlevél mobilapplikációja, az EESZT mobilapplikáció, az intézményi adatgyűjtés és az online Covid-betegágy-nyilvántartás is.
Elmondta, az online Covid-igazolvány mobilalkalmazást 1,8 millióan használják, és már működik a háziorvosi EESZT-rendszer is, a miniHIS is.
A 2021–27-es európai uniós fejlesztési ciklusban a telemedicina-alkalmazások további fejlesztésén fognak dolgozni. Példaként említette az emberközpontú e-Health-fejlesztéseket, az ellátások folyamatos digitalizálását, az ellátórendszer biztonságának, valamint a telemedicina és az adatvagyon fejlesztését is.
