Idén 125 éves a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), amely az egyik legidősebb ilyen intézmény Európában (az első szabdalmi törvényt 1895-ben fogadta el itthon az Országgyűlés). A hazai oltalomvédelem évszázados hagyománya ellenére még ma is kevés az olyan történet, mint a Debreceni Egyetemé. Az általuk szabadalmaztatott, kürtős kalácsba csomagolt debreceni virsli ugyanis még a nemzetközi gyorsétteremlánc, a McDonald’s figyelmét is felkeltette. A nemzetközi licencet bejegyző cég azonban mind a kolbászos kalács gyártási jogát, mind annak kereskedelmi jogait magánál tartotta. Jelenleg egy kísérleti gyártó üzem létrehozásán dolgozik, amelyben a McDonald’snak is tulajdonrészt kínál – érzékeltette szemléletes példával az SZNTH elnöke, milyen vonzerővel bírhat egy nemzetközi oltalom a befektetők számára.
Pomázi Gyula az általa vezetett hivatal és a VG közös konferenciáján elhangzott előadásában kifejtette: bár az elmúlt években emelkedett a hazai szabadalmi bejelentések száma, a nemzetközi oltalomjoggal rendelkező cégek aránya még mindig jócskán elmarad az uniós átlagtól.
Míg az EU-ban a kkv-k 8,8 százaléka rendelkezik valamilyen oltalombejegyzéssel, itthon a több mint 480 ezer kkv-nak mindössze a 3,3 százaléka bír ilyennel.
Összevetésképpen: Lengyelországban ez az arány 10 százalék, ami az ország tőkevonzó képességét is jelentősen növeli. Lengyelország tőkevonzó képessége jelenleg a hazainak a háromszorosa a nagyszámú bejegyzett nemzetközi oltalomnak is köszönhetően.
A nemzetközi szabadalmi bejelentések rangsorában mára Kína világvezető, 2019 óta már az Egyesült Államokat is előzi. Az ázsiai országban az idei első fél évben több mint hatvanezer szabadalmi bejelentést tettek, míg 1999 első hat hónapjában még csak 276-ot.
A megfelelő oltalom a nemzetközi piacra lépés egyik fontos feltétele. Egy adott termékre/szolgáltatásra vonatkozó oltalombejegyzés monopoljogot biztosít tulajdonosa számára a gyártás és értékesítés terén, és védelmet ad a hamisítás ellen is. De a szellemi tulajdon vagyonértékét is számottevően növeli – hangsúlyozta előadásában Pomázi Gyula. AZ SZTNH elnöke kifejtette:
mindössze egyetlen oltalom használata 10 százalékos növekedési többletet jelenthet egy vállalkozás számára, míg egy teljes oltalmi portfólió használata akár 30 százalékkkal is emelheti a kkv-k gazdasági növekedési esélyeit.
Az oltalommal védett termék/szolgáltatás felhasználási joga is értékesíthetővé válik, ami fokozza az adott vállalat, ország tőkepiaci vonzóképességét is.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatain keresztül 100 százalékos támogatás szerezhető az iparjogoltalom bejelentésére, sőt arra is lehetőség van, hogy az oltalombejegyzést követő első három évben az oltalom fenntartási díját sem kell megfizetni, ezzel
az oltalom megszerzése és fenntartása az első három évben nulla forintba kerül
– hangsúlyozta Pomázi Gyula.
Az SZTNH elnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a vállalkozások k+f minősítésével különböző adókedvezmények is igénybe vehetők, amelyekkel a cégek többsége ma nem él. A társasági adónál 10 millió forintonként 1 milliót spórolhatnak a fejlesztéssel foglalkozó cégek, de a hazai vállalkozások többsége ezt jelenleg nem igényli vissza.
