Magyarországi jelenlétük óta mennyit költöttek beruházásokra?
A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. befektetései mintegy 125 milliárd forintot tesznek ki Magyarországon. A kormánnyal 2012-ben írta alá a vállalat első alkalommal a stratégiai partnerségi megállapodást, azóta a Coca-Cola 30 milliárd forintot fordított hazai beruházásokra: egyebek között üzembe helyezte az ország egyik legnagyobb kapacitású üdítőital-gyártósorát, elindította az ásványvízexportot és felépítette Magyarország legnagyobb élelmiszeripari raktárát.
Hogyan alakultak az elmúlt évben az exportpiacok?
Teljes körű italgyártó vállalatként a Coca-Cola az ország egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata: több mint 50 márka százféle termékét ötszáz kiszerelésben forgalmazza, ennek a 90 százalékát Magyarországon állítja elő, és a hazai beszállítókra támaszkodva 26 országba exportál, döntően európai, európai uniós piacokra mintegy negyvenféle terméket. Az exporttevékenységből származó árbevétel tavaly negyedével csökkent, ami a pandémia hatásai mellett az árfolyam-ingadozással és a vállalatcsoport gyártóhelyszíneiben történt változásokkal magyarázható.
Mi a szerepe a vállalat életében a márciusban megújított stratégiai partnerségnek?
Kilenc év telt el az első szerződés aláírása óta, így mindkét fél időszerűnek látta újra deklarálni az együttműködés fontosságát. A cég célja, hogy a következő években a jelenlegi gyártóbázisaink fejlesztésével a Coca-Cola legnagyobb közép-európai gyártóbázisa épüljön ki Magyarországon. Egyebek mellett kormányzati munkacsoport jön létre a jövő élelmiszeriparának megteremtésére, illetve a közös népegészségügyi kihívások vizsgálatára, emellett közös célunk, hogy az újrahasznosított anyagokból készülő csomagolások használatát előmozdítsuk.
Ennek keretében milyen konkrét fejlesztéseket terveznek?
A már elindított magyarországi fejlesztés első lépéseként az idén az Ipar 4.0 korszakának megfelelő logisztikai fejlesztésbe kezdett a vállalat Dunaharasztiban. Ehhez a cégcsoporton belül elsőként Magyarországon vezettük be a robottechnológiát, logisztikai robotokat telepítettünk a gyárba. Erre, illetve a vállalatirányítási rendszer megújítására egymilliárd forintot költött a vállalat, ezenkívül a tervek szerint 2022-ben egy új, korszerű gyártósor telepítésével 4 milliárd forint értékű beruházást hozunk a dunaharaszti üzembe.
A járvány okozta válság hatására miként át kellett ütemezniük a beruházásokat?
2020-ban a koronavírus okozta válsághelyzetben a beruházások mértéke csökkent, viszont még így is 300 millió forint értékű fejlesztést hajtott végre a vállalat a zalaszentgróti üzemben. A beruházással a gyártósor kapacitása 20 százalékkal bővült, így a zalaszentgróti egységünk naponta akár 1,9 millió liter ásványvizet is képes palackozni.
A fejlesztésekkel a fogyasztási szokások változásaira reagáltak?
Egyre inkább keresik a fogyasztók az egészséges, kalóriamentes vagy csökkentett kalóriatartalmú italokat, így ezek növekvő súllyal szerepelnek a kínálatban, ez egyrészt az iparági lépéseknek, másrészt a fogyasztói szokások változásának köszönhető. A sport- és funkcionális italok szárnyra keltek, a kategória minimális marketingtámogatással két számjegyű növekedést ér el. Az emberek egyre tudatosabbak, tevékenységeikhez a leginkább megfelelő italt választják, ezért a funkcionális italok kezdik átvenni az egyszerű ízesített vizek helyét a piacon: már nemcsak az íz számít, hanem az olyan hozzáadott értékek is, mint például a vitaminbevitel. Az Aquarius funkcionális víz például annyiban más az ízesített társaihoz képest, hogy hozzáadott ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaz.
Hogyan reagáltak a népegészségügyi termékadó okozta pluszteherre?
A vállalat a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség tagjaival együttműködve önként vállalta, hogy 2010 és 2020 között felére csökkenti a Magyarországon forgalmazott üdítőitalok cukor- és kalóriatartalmát: tavaly kilenc új, alacsony cukor- és kalóriatartalmú vagy ezektől teljesen mentes terméket vezettünk be a magyar piacra.
Ráadásul a forgalmazott italok kalóriatartalma 19 százalékkal csökkent 2015 és 2020 között. Az elmúlt tíz évben összesen 43 százalékkal mérséklődött a hazai üdítőitalok és gyümölcslevek átlagos cukor- és kalóriatartalma Magyarországon: míg 2010-ben az alkoholmentes italok száz milliliterre vetített átlagos kalóriatartalma 40 volt, ma már csupán 22,8. Összességében az üdítőitalokból bevitt kalória csupán 2-3 százaléka a magyarországi fogyasztók által átlagosan bevitt teljes energiamennyiségnek.
Milyen hatással volt az üdítőitalok piacára a járvány?
Nagyon erős hatással: tavaly az első negyedévben még nőtt a piac, aztán a vásárlók az alapvető élelmiszerek beszerzését helyezték előtérbe. A járvány hatására drasztikusan visszaesett az ágazat értékesítése a kereskedelmi egységekben, csökkent a fogyasztás, illetve lényegében lenullázódott a vendéglátóiparban. Ez a harmadik és negyedik negyedévben javult ugyan, de még mindig kevesebb a fogyasztás a pandémia előtti időszakhoz viszonyítva. Ráadásul az értékesítés szerkezetén belül lecsökkent a kisebb kiszerelések forgalma, és megugrott a nagyobb kiszerelések iránti kereslet.
Miként tervezik csökkenteni a PET-palackok okozta környezetterhelést?
Az ételek és italok csomagolása modern életünk fontos részét képezi, termékeinknek a fogyasztókhoz való biztonságos és higiénikus eljuttatásában elengedhetetlenek a csomagolóanyagok. Ezzel együtt a vállalat tisztában van azzal, hogy a műanyaghulladék globális probléma, így más nagyvállalatokkal együtt a Coca-Colának is felelőssége van a megoldásban. Évente mintegy egymilliárd forint környezetvédelmi termékdíj befizetésével járul hozzá a vállalat a probléma átfogó megoldásához, emellett több innovációt vezetett be és tervez a jövőben: valamennyi italcsomagolás száz százalékban újrahasznosítható, és ötödével csökkent a PET-palackok előállításához szükséges műanyag mennyisége is. Zsugorodott az alumínium italdoboz súlya is, így éves szinten közel 170 tonnával kevesebb alumíniumot használ fel a cég, jelentősen mérsékelve a gyártás és a szállítás során fellépő környezeti terhelést és a kiszállítás során alkalmazott raklapfólia mennyiségét. Jövőre vezetjük be az innovatív KeelClip™ technológiát, vagyis az aludobozos multipack csomagolásokon kartoncsomagolás váltja fel a most használatos zsugorfóliát. Ez a fejlesztés csak Magyarországon mintegy 700 millió forintba kerül, és azt várjuk tőle, hogy a Coca-Cola Hellenic csoport piacain éves szinten 2000 tonna műanyag és 3000 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarításával jár majd.
Tervezik drasztikusan csökkenteni, esetleg kivezetni a PET-palackokat?
Stratégiánk fontos eleme a körforgásos gazdaságot lehetővé tévő innovatív csomagolási megoldások kifejlesztése: ilyen a nemrégiben bemutatott papírpalack prototípusa. Bár kínálunk betétdíjas üveget és újrahasznosítható PET-palackokat a vendéglátóhelyeken és alumíniumdobozokat a boltokban, minden csomagolásnak vannak előnyei és hátrányai is. Több tényezőt kell figyelembe venni, amikor a fenntarthatóságot vizsgáljuk. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az alumínium- és az üvegcsomagolás kevésbé káros a környezetre, mint a műanyag. Az üveg nehéz, a szállítása ezért magasabb ökológiai lábnyommal jár, az újratölthető üvegpalackok tisztításához vizet és vegyszereket is használni kell. Az aludobozok pedig nem visszazárhatók, illetve legfeljebb félliteresek, így több hulladék keletkezhet belőlük a nagyobb méretű italcsomagolásokhoz képest.
Mikor vezetik be a nemrég bejelentett papírcsomagolást? Vannak nehezítő körülmények?
Az italok tárolására alkalmas papírpalack fejlesztése folyamatos, a közelmúltban a magyar felhasználók – a világon elsőként – kapcsolódhattak be a papírborításból, újrahasznosítható műanyag bélésből és kupakból álló prototípus tesztelésébe. A száz százalékban újrahasznosítható AdeZ papírpalack fejlesztését a Coca-Cola és partnere, a dán Paper Bottle Company (Paboco) startup 2019-ben kezdte el, minden egyes fejlesztési fázis azt jelenti, hogy tovább csökken a műanyagtartalom és a környezeti terhelés. A fejlesztés ezen fázisába lépő teszteléssel az a célunk, hogy megtudjuk, hogyan teljesít a papírcsomagolás, és miként reagálnak rá a fogyasztók. Most az első tapasztalok kiértékelése folyik, a bevezetés még a jövő zenéje, de addig még több fejlesztési lépcső van hátra.
A hulladékkezelés területén milyen konkrét intézkedéseket hoztak?
Alapvetően azt tapasztaljuk, hogy a fenntarthatóság témaköre egyre fontosabb a fogyasztóink számára is, mi pedig folyamatosan igyekszünk motiválni a vásárlókat az újrahasznosításra. Jó példa erre az Üres palack is érték kampány, amelyben a vállalat felhívja a figyelmet arra, hogy a Coca-Cola-termékek csomagolásai száz százalékban újrahasznosíthatók. Emellett minden PET-palack kupakján tájékoztató felirat szerepel, hogy a csomagolás nem szemét, hanem értékes alapanyag. A hazai kezdeményezéssel, a Tisza hulladéktól való megtisztítására irányuló Hulladékmentes Tisza projekttel is a fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságát szeretné a vállalat növelni.
