Rovarok a tányéron: a jövő gasztronómiája

A világ népessége a jelenlegi 7,7 milliárdról 9,7 milliárdra növekszik 2050-re az ENSZ előrejelzése szerint. 

A pandémia és a túlfogyasztás már így is megtépázta az élelmiszer-ellátást, a következő évtizedekben emiatt is még nagyobb kihívás lesz az emberek élelmezése. 

Alternatívát nyújthatnak többek között a növényi fehérjék, valamint a laborhúsok, és egyre inkább előtérbe kerülnek a rovarok mint autentikus fehérjeforrások

– mondta Gódor-Kacsándi Anna élelmiszermérnök, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának (BGE KVIK) tudományos munkatársa a kar tankonyhájában tartott előadásában. A rovaroknak van még egy különleges képességük is: bizonyos fajok UV-B fény hatására képesek D3-vitamint szintetizálni. 

Ázsiában, Afrikában, Dél- és Közép-Amerika egyes részein már elterjedt a tücskök, bogarak, sáskák és akár a csótányok fogyasztása is, ám az európaiak még csak most kezdik felfedezni a bennük rejlő lehetőségeket. Aki ódzkodik ezektől az élőlényektől, talán nem is sejti, hogy a hétköznapi életünk során észrevétlenül is fogyasztjuk őket, például az E-120 színezékkel – amely sok élelmiszerben megtalálható, húskészítményekben, italokban vagy a reggeli gyümölcsös joghurtunkban – a bíbortetű kivonatát – világított rá a szakember. 

Az állatok legnépesebb és leggyorsabban szaporodó osztályához egyébként több mint egymillió faj tartozik, közülük kétezer bizonyítottan ehető, így bőven van kínálat és utánpótlás, 

hiszen úgyszólván kiapadhatatlan táplálékforrást biztosíthatnak, és a kutatások tovább folynak. 

A megfelelő körülmények között tenyésztett és feldolgozott rovarok beépítése az étrendbe egészséges, glutén- és laktózmentes, cukorbetegek és diétázók is fogyaszthatják 

– hívta fel a figyelmet Tanács Attila mesterszakács, ételszobrász, a Mindenmentes Főzősuli alapítója, aki be is mutatta, hogy mennyi mindent lehet készíteni a rovarokból. Kiváló hozzávalók például a palacsintatésztához, a desszertekhez, de ropogós chips is készíthető belőlük, és még a szendvicsünkben is jól elhelyezhetők – ha úgy tetszik, egy kis saláta kíséretében. 

A szakértők a tapasztalati úton történő megismertetésben hisznek. Már többen megkedvelték a bogaras menüket azok közül is, akik elsőre idegenkedtek tőle. A gyerekek a legnyitottabbak, ezért valószínű, hogy a jövő generációjának már természetes lesz a rovarok fogyasztása, mint ahogyan egyes ázsiai régiókban is nyalóka helyett apró rovarokat tűznek pálcikára nassolnivaló gyanánt.

A sütés-főzés során 10 százalékos arányban érdemes használni a rovarokat, de itt fontos megjegyezni, hogy ezek általában szárított, őrölt formában kerülnek bele a különböző ételekbe. Nem érezni semmilyen mellékízt vagy kellemetlen illatot, kifejezetten ízletesek a menük – közölte a világbajnok séf, aki saját manufaktúrájában állítja elő az alapanyagokat. 

Az európai szemnek egyelőre szokatlan látványt különleges díszítéssel tálalják, amelyben szinte észrevétlenül bújnak meg a jótékony élettani hatású rovarok. 

A szárnyakat és a lábakat jellemzően eltávolítják, hogy ne legyenek zavarók. A tankonyhában használt hozzávalók illata leginkább a mákhoz és a kakaóhoz, állaguk pedig a kávézacchoz hasonlított. A sós ételek íze a tenger gyümölcseire emlékeztetnek, az édességeket pedig csokoládéval és karamellel bolondítják meg.

A Kutatók Éjszakája alkalmából megvalósult workshop azért is jöhetett létre, mert az Európai Unió erre hivatott bizottsága idén júniusban adott első alkalommal engedélyt a szárított rovarlárva élelmiszerként való forgalmazására. 

A rovarok alkalmazása az élelmiszer-, a gyógyszer-, a kozmetikai és a vegyiparban is számottevő. 

Mellettük szól az ökológiai lábnyom és a káros környezeti hatások mérséklése, valamint a költséghatékonyság is.