A NIF, a MÁV, a MÁV-HÉV és a BFK mellett a BKK, a BKV, a Volánbusz, a HungaroControl, a Magyar Közút, a Budapest Közút, illetve kerékpárút-fejlesztők és -üzemeltetők, valamint kikötőket és rakodókat működtető cégek is kedvezményezettjei lehetnek az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program plusz (IKOP Plusz) 2021–2027 közötti forrásainak.
A több mint 1700 milliárd forintot tartalmazó program tervezete a napokban vált elérhetővé a kormányzat uniós pályázati weboldalán.
Az IKOP Plusz a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz (RRF) közlekedési keretét (631 milliárd forint) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF, 331 milliárd forint) megelőzve a magyarországi kötöttpályás, közúti, kerékpárúti és kikötői beruházások legnagyobb EU-s forrása lesz ebben az évtizedben. Összehasonlításképp: az IKOP teljes kerete a 2014–2020-as uniós pénzügyi ciklusban szűk 1372 milliárd forint volt. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy bár az IKOP Plusz a 2021 és 2027 közötti uniós támogatásokból megvalósuló közlekedésfejlesztések többségét tartalmazza, de nem terjed ki az összes ilyen projektre.
Az IKOP Plusz alapvetően három prioritási tengelyen tervez beavatkozásokat. Az első a tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése, beleértve a városi elektromosbusz-beszerzéseket és a nagy forgalmú elővárosi vasútvonalak fejlesztéseit. A második a TEN-T vasúti és regionális intermodális közlekedésre fókuszál, benne a transzeurópai hálózathoz tartozó vasútvonalakra és kikötőkre. A harmadik pedig a fenntarthatóbb és biztonságosabb közúti mobilitás részeként a gyorsforgalmi és 1–3. számjegyű főutak, valamint EuroVelo kerékpárutak fejlesztéseit tartalmazza, közlekedésbiztonsági, lakosságvédelmi és más e-mobilitáshoz kapcsolódó beruházásokkal.
A tervezet több, a 100 millió euró elszámolható költség feletti vagy a lakosság számára nagy hozzáadott értékű, ezért stratégiai jelentőségű közlekedési projektet is nevesít.
Ezek közé tartozik 21 darab nagy kapacitású motorvonat beszerzése 2024-ig, a Békéscsaba–Lőkösháza vasúti szakasz fejlesztése 2025-ig, a Budapest Déli Körvasút megvalósítása 2024–2027, a budapest H6/H7 (ráckevei/csepeli) HÉV Pesterzsébet–Kvassay híd–Kálvin tér szakaszának kivitelezése 2022–2029, illetve 12 HÉV-jármű beszerzése 2026–2029 között.
A vitadokumentum részletesen tartalmazza a városi-elővárosi közlekedés célkitűzéseit. Budapest ebben központi helyet kap:
2029-es céldátummal több kilométer új villamos- és metróvonal épülhet ki, ahogy felszámolnák a fővároson belüli és az elővárosi vasúti szakaszok szűk keresztmetszeteit is, elsősorban a sebességkorlátozások – a hazai infrastruktúra 45 százalékán van érvényben ilyen intézkedés – megszüntetésével.
Az ehhez szükséges rekonstrukción felül új felszíni és alagúti szakaszok épülhetnek, megtörténne a megállóhelyek és állomások akadálymentesítése, illetve korszerűsítése, intermodális személyszállítási csomópontokat hoznának létre és az utazási láncokat is összekapcsolnák. Lényeges vállalás a kötöttpályás járműállomány frissítése. A HÉV-eken túlmenően Budapest földalatti-szerelvényei, a villamosok és a fogaskerekű-flotta is megújulhat. Prioritás az alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra (például e-töltők) fejlesztése Budapesten, ahogy az éppen felszámolt kishajós közösségi közlekedés támogatása is, és a tervek szerint a drónok forgalmi menedzsmenti rendszerének (UTM) kialakítására is sor kerül.
