A vártnál kedvezőbb második negyedéves bruttó hazai termékadat, valamint az eredményes oltási folyamat okozta gyors kilábalás miatt az idén 8 százalékkal is növekedhet a gazdaság
– hangzott el a Takarékbank makrogazdasági elemzői által szervezett háttérbeszélgetésen. A szakértők jelezték, az idei növekedés már akkor elérné a 6,8 százalékot, ha a második fél évben csak stagnálna a gazdaság.
Mindenesetre a negyedik negyedévben várhatóan visszafogott, 1-1,5 százalékos lehet a bruttó hazai termék bővülése, ezt befolyásolhatja még a járvány negyedik hulláma, ugyanakkor a szakértők nem számítanak újabb lezárásokra, legfeljebb a maszkhasználat és a védettségi igazolás újbóli bevezetése jöhet vissza.
Jövő évi prognózisukat egyelőre 7 százalékon tartják az elemzők, de hozzátették, hogy ez magasabb lehet, mivel összesen 1250 milliárd forint marad a lakosságnál az elmúlt hetekben bejelentett jóléti intézkedéseknek köszönhetően, 2023-ban pedig 4,4 százalék lehet a emelkedése.
Kiemelték,
a magyar gazdaság kilábalása jól halad, a visegrádi országokat megelőzzük, de az európai mezőnyben is az élbolyban vagyunk. A régiós országokhoz képest jövőre is megmarad a növekedési előny, bár valamennyire olvadni fog.
„Ha nem lenne csiphiány, a magyar gazdaság 9 százalékkal is növekedhetne az idén” – hangzott el. Az ipar helyreállása lassú folyamat, a járműgyártás még mindig 20 százalékkal marad el a korábbi teljesítményétől. Az egyes ágazatok kilábalása között ugyanakkor óriási eltérések vannak. Az infokommunikációnak sikerült ez legelőször, 12 százalékkal áll a 2019. év végi teljesítménye fölött. Az építőipar és ipar mellett a pénzügyi szektor szintén pozitív tartományban van már. Ugyanakkor az idegenforgalom és a légiutas-forgalom kilábalása lehet a leghosszabb folyamat.
Jövő év februárban 60 százalékkal növekedhet a bérkiáramlás. Az és a 25 év alattiak szja-kedvezménye miatt a nettó és a bruttó bér elválik egymástól jövőre. Emiatt a nettó bérek 4-4,5 százalékkal bővülhetnek jobban, mint a bruttó keresetek, így a nettó 14, a reálbérek pedig 10 százalékkal növekedhetnek.
A kiskereskedelem év végén érheti el a korábbi teljesítményét, ahhoz, hogy a dinamizmusa erősödjön, az idegenforgalomnak is helyre kellene állnia. Viszont újabb lendületet adhatnak a már említett jóléti intézkedések. Az építőipar azonban nagyon jól húz, a szerződésállománya kimagasló, ami tovább javítja az ágazat kilátásait. Nagyon nagy felpattanás látható a vendéglátásban, bár ebben az árváltozások is szerepet játszanak.
Az inflációs csúcs 5,9-6 százalék körül alakul novemberben, onnan gyors ütemben fog esni. A toleranciasávba csak áprilisra érkezik vissza, a 3 százalékos célt pedig augusztusban érheti el. Hangsúlyozták, hogy az inflációt főként a jövedéki emelkedése fűti.
A folyó fizetési mérleg szerény többletben lesz, emiatt a külső is csökkenni fog. A hiány és az államadósság emelkedése átmeneti, a bruttó államadósság 2022-ben 75 százalék alá süllyedhet. A szakértők úgy látják, a forint továbbra is alulértékelt. A kamatemelési ciklus óta viszont már felülteljesít a hazai fizetőeszköz. A decemberi inflációs jelentésen sok múlik majd, ez év végéig 2,1 százalékig mehet fel az alapkamat.
A háztartási vagyonok dinamikusan nőnek. A 2000-es évekhez képest, amikor a svájcifrank-alapú hitelezés dübörgött, most a bruttó bérnövekedés jóval erőteljesebb, sőt szakértők szerint egy magasabb eladósodottsági szintet is elbírna a lakosság. Ráadásul uniós szinten is alacsony a hazai háztartások eladósodottsága.
