A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján továbbra is stabilitás jellemzi a hazai munkaerőpiacot – írja közleményében Virovácz Péter, a bank vezető elemzője. A szeptemberi adatok szerint a munkanélküliségi ráta 4 százalékon áll Magyarországon, vagyis lényegében öt hónapja stagnál a mutató. Ráadásul nem csak az arányszám változatlan, de gyakorlatilag a munkanélküliek számában is alig van fluktuáció. Augusztusról szeptemberre csupán minimálisan változott a munkanélküliek száma, így az továbbra is 195 ezer fő körül alakul. A részletes adatokat megvizsgálva ugyanakkor egy rendkívül érdekes folyamat rajzolódik ki.

Fotó: Balázs Attila / MTI

A gazdaságilag aktívak száma egy hónap alatt közel 8600 fővel emelkedett és közülük 8100 fő egyből el is helyezkedett a munkaerőpiacon, vagyis a foglalkoztatottak számát növelte. Ez jól mutatja, hogy milyen jelentős felszívó ereje van jelenleg a magyar munkaerőpiacnak. Egyre több szektorban jelentkezik munkaerőhiány, miközben a munkaerő kínálata továbbra is korlátozott és az új belépők/visszalépők szinte egyből el tudnak helyezkedni. Mindemellett azonban érdemes azt is megjegyezni, hogy

 

a munkanélküliek számának stagnálása munkaerőpiaci súrlódások jelenlétére, sőt talán erősödésére utal. Hiszen ilyen jelentős munkaerő iránti igény mellett sem tud mérséklődni az állás nélküliek száma.

Itt vélhetően jelentős lokalizációs valamint kvalitásból eredő eltérések játszanak szerepet a kereslet és a kínálat között.

A KSH júliusban módszertani változtatást hajtott végre az adatok számításában. Ez azonban azzal járt együtt, hogy már nem közlik havi szinten a potenciális munkaerő-tartalék alakulását. Megítélésünk szerint pedig jelenleg ez lenne a hazai munkaerőpiac állapotának legfontosabb fokmérője. A Heti Monitorból rendelkezésre álló háromhavi adatok alapján a trend továbbra is egyértelmű: folyamatosan és jelentősen csökken a potenciális munkaerő-tartalék, ami egyre inkább súlyosbítja a munkaerőhiányt. A gazdaság tehát dinamikusan bővül, de közben a munkáltatók nem képesek betölteni az újonnan létrejövő (vagy épp régóta meglévő) üres álláshelyeket. Ez alapján tehát már a munkaerőpiac is utolérte a válság előtti állapotát. Mindez jelentős munkahelyi fluktuációt hozhat, folyamatosan emelve a gazdaságban a bérnyomást. Értelmezésünk szerint a mai adatok továbbra is a várhatóan erősödő inflációs nyomásra világítanak rá.

Előre tekintve nem számítunk arra, hogy a Covid negyedik hulláma jelentős munkaerőpiaci problémát generálna, vagyis összességében egy nagyon lassú ütemben javuló, rosszabb esetben inkább stagnáló munkaerőpiaci helyzettel számolunk – jegyezte meg Virovácz Péter. Év végére 3,8 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ugyanis az egyre erősödő munkaerőhiány talán képes lehet felszívni a tartós munkanélküliek egy kis részét, így mérsékelve a munkanélküliek számát és arányát egyaránt.

Demográfiai korlátok

Szeptemberben tovább emelkedett a foglalkoztatás, amely a gazdaság folytatódó kilábalását mutatja - írja Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője. A foglalkoztatás ezzel már érdemben meghaladja a válság előtti szintjét, ugyanakkor szerkezetét tekintve történtek átalakulások. A munkaerőpiaci bővülés elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, mivel a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma csökkent a járvány előtti szinthez képest, bár hónapok óta 90 ezer fő körül stagnál. Mérséklődött emellett a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma is, ők a járványhelyzetre tekintettel hazatérhettek.

A munkaerőpiac bővülése a következő időszakban tovább folytatódhat, amennyiben nem kerül sor a gazdaság széles körét érintő lezárásokra, illetve sikerül orvosolni az olyan kínálati oldali problémákat, mint az egyes ágazatokat érintő alapanyaghiány vagy az energiaárak emelkedése.

Ugyanakkor a munkaerőpiac fokozatosan demográfiai korlátokba ütközhet, amely a munkaerőhiány erősödését, és így a bérek emelkedését vonhatja maga után.