A vártnál is rosszabbnak látják az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel közölt adatait az ipari teljesítményről.
Sajnos nincs új a nap alatt, már ami az ipar teljesítményét illeti. A kínálati zavarok, vagyis az alapanyagok és alkatrészek beszerzése továbbra is akadozik, ami így a megszokottnál hosszabb nyári leállásra késztette a gyártókat. Emellett az is vélhetően egyre inkább érezteti hatását, hiszen az exponenciálisan emelkedő nyersanyagárak már több szektorban veszélyeztetik a termelést
– reagált a KSH friss adataira Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint mindez jól látható az ipar augusztusi teljesítményében.
A KSH által szerdán közölt adat csak előzetes, így kevés részletet tartalmaz. Ugyanakkor arra kitér az adatközlés, hogy a legnagyobb súlyú járműgyártás kibocsátása jelentősen csökkent a félvezetőhiány miatti gyárleállások következtében.
Nem meglepő módon ez az ellátási lánc probléma az elektronikai ipart is negatívan érintette, ahol szinten mérséklődött a termelés. Vélhetően a kisebb súlyú szektorok képesek voltak még bővülni, valamelyest kompenzálva a főbb feldolgozóipari szektorok visszaesését
– írja az elemző.
Az ipari termelés fixbázisú volumenindexét megfigyelve az is jól látható, hogy az újranyitást követő rendkívül dinamikus kilábalás után mintha falba ütközött volna az ipari kibocsátás. A szállítási problémák, a beszerzési nehézségek és a munkaerőhiány együttese már effektív korlátot jelent a termelés felfuttatásában.
Előre tekintve pedig nem látszódik a problémák oldódása. A szállítás tovább drágul és egyre nagyobb késésekkel kell számolni az iparvállalatoknak, ha egyáltalán sikerül szerezniük megfelelő alkatrészeket. A félvezetőhiányt az új osztrák gyártói kapacitás némiképp orvosolhatja, ám itt is hónapokban mérhető, mire a pozitív hatás jelentkezik. Emellett pedig az egekbe szökő gáz- és olajár, valamint az egyéb ipari alapanyagok ára egyre rontja a kényszerből csökkentett termelés profitabilitását. A munkaerő szintén drágul és a potenciális munkaerőtartalék zsugorodása egyre nehezebbé teszi a megfelelő munkaerő felvételét.
Mindent egybevetve, meglehetősen nehéz ősz előtt áll a hazai ipar, így könnyen lehet, hogy jóval kisebb mértékben lesz képes az exportszektor hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez, mint azt jelenleg gondoljuk. Eközben pedig a tartós költségoldali nyomás a termelői árak elszaladásán keresztül folyamatosan begyűrűzik a fogyasztói árakba is
– összegezte Virovácz Péter.
Hasonló, a várakozásnál kedvezőtlenebb ipari teljesítményként értékelte a számokat Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője.
„Bár a munkanaphatás és az alacsony bázisidőszaki adatok miatt éves alapon kismértékű bővülést el tudott érni az ágazat, havi alapon érdemben mérséklődött a teljesítménye. Ennek magyarázata a járműgyártás alapanyaghiánya, amely miatt több gyár esetében történt a tervezetten felüli leállás augusztusban. Bár az alapanyaghiány leginkább a járműgyártást érinti, de több más ágazat életében is szerepet játszik. Természetesen egy nyári adatnál mindig ki kell emelni azt, hogy a tervezett nyári leállások is eltérően alakulhattak az előző évivel összehasonlítva, ám ennek nyomai a júliusi adatokon nem látszottak” – véli az elemző.
Az ipar teljesítményét a következő időszakban az fogja befolyásolni, hogy az ellátási láncok mikor állnak helyre, mikor tud a termelés ismét normál keretek között folyni, illetőleg mikor áll rendelkezésre ismét a termeléshez szükséges mennyiségű alapanyag
– húzta alá Regős Gábor.
„Az általános chiphiány miatt a várakozásoktól elmaradva, mindössze 2,6 százalékkal nőtt az ipari termelés augusztusban. A Mercedes leállása a tervezettnél tovább tartott, ráadásul szeptemberben ismét leállt a termelés a chiphiány miatt, csakúgy, mint a Suzukinál, ezért a szeptemberi ipari termelés is gyenge lehet. Az ipari termelés tavaly októberben teljesen kilábalt a járvány okozta válságból, a további lendületes növekedést azonban a chiphiány fékezi, így ismét a járvány előtti szint alá esett az ipari termelés” – így látja a helyzetet Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás jelentősen csökkent. A visszaesést elsősorban a globális félvezetőhiány miatti gyárleállások okozták. Szintén mérséklődött a kibocsátás a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása emelkedett.
Az autógyárak termelése tavaly augusztus óta meghaladta a járvány előtti szintet, azonban júliusban már 20 százalékkal alulmúlta, ami feltehetően tovább csökkent augusztusban. A chiphiány ellenére pedig kifejezetten bíztató, hogy a járműgyártás új rendelései, valamint rendelésállománya a tavalyi őszi hónapoktól jelentősen emelkedett, az autógyártók pedig a tavalyi harmadik negyedévtől kifejezetten kedvező eredményekről számoltak be – és a járvány miatti bizonytalanságok mellett – rendkívül kedvezőnek látják a rövidtávú kilátásokat, amit azonban a chiphiány, és más ellátási és szállítási nehézségek árnyékolnak be.
A következő hónapokban újra növekedési pályára állhat az ipari termelés, azonban a félvezetőhiány még sokáig fennmaradhat, amit csak minimálisan enyhíthet, hogy az Infineon a közelmúltban Ausztriában nyitott egy új üzemet. A beszállótói láncok szakadozása ugyanakkor továbbra is jelentős kockázatot jelenthet, csakúgy, mint számos nyersanyag és az energia árainak elszállása, aminek következtében más ágazatokban, így például a műtrágya gyártásban is leállásokat eredményezhet.
Egyes európai országokban a második/harmadik járványhullám ellen bevezetett újabb korlátozásokból származó „kényszermegtakarításokat” a lakosság árucikkek vásárlására költötte, ami kedvező az ipar kilátásainak, amint az az egyes szektorok bizalmi indexeiben is tükröződik.
Az autóipari keresletet elsősorban a távol-keleti piacok, azon belül is a kínai piac húzza érdemben. A külső keresletet a gyors oltási kampány miatt fokozatosan kinyíló amerikai gazdaság és az amerikai költségvetési élénkítések is érdemben húzhatják. Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így a következő hónapokban fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat
– összegezte Suppan Gergely.
