Magyarországon a mammográfiás szűrésre behívottak kevesebb mint 40 százaléka él a lehetőséggel, míg a skandináv nők 70-80 százaléka elmegy a szűrésre, mondta Boér Katalin, a Szent Margit Kórház onkológia osztályának osztályvezető főorvosa egy mellrák médiaworkshopon. Hangsúlyozta, ha a nők 70 százaléka rész venne a szűrővizsgálatokon, akkor harmadával lehetne csökkenteni a mellrák miatti halálozást.
Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. A pandémia miatt az emlődiagnosztikai vizsgálatok jó része elmaradt, amely több ezer nő életét követelheti az elkövetkező 10 évben Magyarországon is. Szakértők szerint 2030-ra akár megduplázódhat vagy megháromszorozódhat a mellrák következtében elhunytak száma.
Boér Katalin a legfrissebb elérhető adatokat ismertetve elmondta:
2019-ben 8049 új mellrákos beteget diagnosztizáltak, 2007-ben pedig 6694 új beteg került be az ellátórendszerbe.
Az emlőrák nem csak a nők betegsége a melldaganatos betegek egy százaléka férfi. Kiemelte: nem az életkor a fontos a betegség kialakulása szempontjából, a nők veszélyeztetettebbek. Ugyanakkor az látszik, hogy három betegből kettő 55 évnél idősebb, a közel nyolcezer új esetből 400-an negyven év alattiak. A betegség mindenkinél más és más, nincs két egyforma emlőrákos beteg, mondta főorvos.
A betegség korai stádiuma a karcinóma, a túlélés itt 100 százalékos, az egyes stádiumú betegek 98 százalékának az ötéves túlélési aránya, a kettes stádiumban 93 százalék, az előrehaladott emlőrák esetében is a betegeknek 72 százalékos túlélési esélyei vannak, az áttétes emlőrákban a négyes stádiumban viszont már csak 25 százalékos a túlélési arány. Az újonnan felfedezettek 6 százaléka áttétes beteg, ez évente 50 nőt jelent.
Boér Katalin hangsúlyozta:
az emlőrák minden stádiumban kezelhető. Kiemelte, hogy már egyre kevesebben kapnak kemoterápiát. Újdonságok között megemlítette, hogy idén év végén vagy legkésőbb 2022-ben négy új célzott terápia lesz elérhető Magyarországon is.
A VG kérdésre válaszolva elmondta, a lombikprogramban részvevő nőknél a homonkezelések növelhetik a mellrák kockázatát, ezért fontos a rendszeres kontroll.
Ha valakinek indokolt, akkor a protokoll szerinti 45 éves kor helyett már 40 éves kortól ajánlott a mammográfiás szűrés.
A The Invisible Woman Report szerint a közvetlen gazdasági nehézségeken túl, a mellrák az érintetek hétköznapjait nagymértékben korlátozza. Az érintettek kevesebb munkát tudnak elvégezni a háztartásban, mint a diagnózisukat megelőzően: a kutatásban megkérdezett nők 37 százaléka főzött rendszeresen a diagnózis után, míg korábban 61 százalékuk tette ezt. A kutatásba bevont érintett nők felének több mint 30 százalékkal csökkent a jövedelme, négy nőből három változtatásokra kényszerült a munkahelyén is: 37 százaléknak pedig a munkáját is fel kellett adnia. Összességében a betegek 72 százalék számolt be pénzügyi nehézségekről, 70 százakék pedig azt mondta, hogy lelki és fizikai problémái is adódtak.
