Folytatódhat a magyar gazdaság felzárkózása, az idén elérhetjük az unió átlagának a 76 százalékát, 2030-ra pedig – a jelenlegi növekedési erőjelzések szerint – a 88 százalékát

– mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte 2025-ig megmaradhat a 2 százalékpontos növekedési előny, majd azt követően lassulhat a GDP bővülése. Prognózisuk szerint a növekedés az idei 8 százalék után jövőre is 7 százalék fölött alakulhat, majd 2023-ban is 4 százalék fölött várható. Óvatosabb becslést adott lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki szerint annak van reális esélye, hogy évente 1 százalékkal közelítsünk az Európai Unió átlagához, ezzel az ütemmel pedig 2030-ra a 83 százalékos szintet érhetjük el. Már ez is jelentős eredmény lenne, ha azt nézzük, hogy tavaly 80 százalék fölötti fejlettségi szinttel rendelkezett például Spanyolország (85,8 százalék) vagy Szlovénia (89).

Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök többször beszélt arról a célról, hogy Magyarország 2030-ra az öt legélhetőbb tagország egyike legyen az Európai Unióban. Bár a kormányfő konkrét számokról nem tett említést, mindenesetre az unió átlagának 90 százaléka körüli szinttel már többé-kevésbé kijelenthető lenne, hogy Magyarország felzárkózott a fejlett európai országok közé. Ugyanakkor hazánk felzárkózása eddig kifejezetten körülményes volt: 2010 és 2020 között mindössze 8 százalékkal közeledett az átlaghoz, szemben Lengyelországgal, ahol 13, Romániában pedig 20 százalék volt a fejlődés. Csehország eközben már az EU átlagának 95 százalékáig emelkedett tíz év alatt.

Kulcsmomentum lesz, hogy miként történik a kilábalás, és képes lesz-e a hazai gazdaság úgy tartós növekedési pályára állni, hogy eközben a gazdasági struktúraváltás miatt egyre nagyobb súlyt kapjanak a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes ágazatok. Ha mindez megvalósul, akkor joggal bizakodhatunk a felzárkózásban

– mondta a VG-nek Pásztor Szabolcs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Oeconomus Gazdaságkutató vezetője. Úgy látja, hogy a kormányzat egyszerre próbálta újraindítani a gazdaságot és tompítani a gazdasági visszaesés ütemét, illetve struktúraváltás felé terelni a gazdaságot.

Az irány jó és kívánatos is egyben, de azért egy hosszabb folyamatra van szükség ahhoz, hogy látványosan tovább emelkedjen a hazai gazdaságban megtermelt hozzáadott érték

– emelte ki. 

A kilátásokat ugyanakkor nagyban befolyásolja az is, hogy a járvány okozta sokkból milyen hamar tud talpra állni a magyar gazdaság, képes lesz-e az újraindulás gyorsaságából fakadó előnyöket kiaknázni. Suppan Gergely szerint ebben a folyamatban Magyarország jól áll, miközben a csehek gyakorlatilag beragadtak, a hazai GDP már elérte a válság előtti teljesítményét, amiben jelentős szerepe lehetett annak, hogy magyar kormány válságkezelése alapvetően tért el többi országétól.

Fotó: VG

Varga Zoltán úgy látja, gazdasági szempontból is jó döntés volt, hogy elsősorban a beruházásokra koncentrált a kormány, bár azt is hozzátette, hogy ilyenkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a társadalmi szempontokat sem. Szerinte átmenetileg nagyobb támogatást is lehetett volna adni a lakosságnak, ezáltal a fogyasztás kevésbé esett volna vissza. Pásztor Szabolcs rámutatott, hogy a beruházások élénkítése és a vállalati kapacitásbővítés a jövőbeli teljesítménymutatókat alakítja kedvezően, míg az egyébként jellemzően importfogyasztás a jelenben hozhat eredményeket.

Mivel a hazai GDP közel 80 százaléka az exportszektorhoz köthető, a külkereskedelem elemi fontosságú marad a magyar gazdaság számára, ez pedig várhatóan a jövőben sem változik.

Az Equilor elemzője jelezte, hogy az utóbbi években a beruházások állami támogatásával sikerült nagymértékben diverzifikálni az exportot, a folyamat kitarthat, és ez mindenképpen csökkenti a hazai gazdaság sérülékenységét.