Folytatódhat a magyar gazdaság felzárkózása, az idén elérhetjük az unió átlagának a 76 százalékát, 2030-ra pedig – a jelenlegi növekedési erőjelzések szerint – a 88 százalékát
– mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte 2025-ig megmaradhat a 2 százalékpontos növekedési előny, majd azt követően lassulhat a bővülése. Prognózisuk szerint a növekedés az idei 8 százalék után jövőre is 7 százalék fölött alakulhat, majd 2023-ban is 4 százalék fölött várható. Óvatosabb becslést adott lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki szerint annak van reális esélye, hogy évente 1 százalékkal közelítsünk az átlagához, ezzel az ütemmel pedig 2030-ra a 83 százalékos szintet érhetjük el. Már ez is jelentős eredmény lenne, ha azt nézzük, hogy tavaly 80 százalék fölötti fejlettségi szinttel rendelkezett például Spanyolország (85,8 százalék) vagy Szlovénia (89).
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök többször beszélt arról a célról, hogy Magyarország 2030-ra az öt legélhetőbb tagország egyike legyen az Európai Unióban. Bár a kormányfő konkrét számokról nem tett említést, mindenesetre az unió átlagának 90 százaléka körüli szinttel már többé-kevésbé kijelenthető lenne, hogy Magyarország felzárkózott a fejlett európai országok közé. Ugyanakkor hazánk felzárkózása eddig kifejezetten körülményes volt: 2010 és 2020 között mindössze 8 százalékkal közeledett az átlaghoz, szemben Lengyelországgal, ahol 13, Romániában pedig 20 százalék volt a fejlődés. Csehország eközben már az EU átlagának 95 százalékáig emelkedett tíz év alatt.
Kulcsmomentum lesz, hogy miként történik a kilábalás, és képes lesz-e a hazai gazdaság úgy tartós növekedési pályára állni, hogy eközben a gazdasági struktúraváltás miatt egyre nagyobb súlyt kapjanak a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes ágazatok. Ha mindez megvalósul, akkor joggal bizakodhatunk a felzárkózásban
– mondta a VG-nek Pásztor Szabolcs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Oeconomus Gazdaságkutató vezetője. Úgy látja, hogy a kormányzat egyszerre próbálta újraindítani a gazdaságot és tompítani a gazdasági visszaesés ütemét, illetve struktúraváltás felé terelni a gazdaságot.
Az irány jó és kívánatos is egyben, de azért egy hosszabb folyamatra van szükség ahhoz, hogy látványosan tovább emelkedjen a hazai gazdaságban megtermelt hozzáadott érték
– emelte ki.
A kilátásokat ugyanakkor nagyban befolyásolja az is, hogy a járvány okozta sokkból milyen hamar tud talpra állni a magyar gazdaság, képes lesz-e az újraindulás gyorsaságából fakadó előnyöket kiaknázni. Suppan Gergely szerint ebben a folyamatban Magyarország jól áll, miközben a csehek gyakorlatilag beragadtak, a hazai GDP már elérte a válság előtti teljesítményét, amiben jelentős szerepe lehetett annak, hogy magyar kormány válságkezelése alapvetően tért el többi országétól.
Varga Zoltán úgy látja, gazdasági szempontból is jó döntés volt, hogy elsősorban a beruházásokra koncentrált a kormány, bár azt is hozzátette, hogy ilyenkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a társadalmi szempontokat sem. Szerinte átmenetileg nagyobb támogatást is lehetett volna adni a lakosságnak, ezáltal a fogyasztás kevésbé esett volna vissza. Pásztor Szabolcs rámutatott, hogy a beruházások élénkítése és a vállalati kapacitásbővítés a jövőbeli teljesítménymutatókat alakítja kedvezően, míg az egyébként jellemzően importfogyasztás a jelenben hozhat eredményeket.
Mivel a hazai GDP közel 80 százaléka az exportszektorhoz köthető, a külkereskedelem elemi fontosságú marad a magyar gazdaság számára, ez pedig várhatóan a jövőben sem változik.
Az Equilor elemzője jelezte, hogy az utóbbi években a beruházások állami támogatásával sikerült nagymértékben diverzifikálni az exportot, a folyamat kitarthat, és ez mindenképpen csökkenti a hazai gazdaság sérülékenységét.
