Jól jött ki Magyarország a minimumadóból

A kiharcolt plusz öt év feltétlenül javítja a magyar adópolitika mozgásterét

– jelentette ki a VG megkeresésére Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje a 15 százalékos globális minimumadó legfrissebb változtatásaival kapcsolatban. Mint korábban megírtuk, Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint Magyarország utolsó európai országként nem vétózik, mert a két és fél éve tartó tárgyalások végéhez érve sikerült az áttörés. A tárcavezető szerint a legfontosabb fejlemény, hogy maradhat a 9 százalékos társasági adó, amely az Európai Unióban a legalacsonyabb, a valós gazdasági tevékenységet végző cégek kedvezményeket vehetnek igénybe, az átmeneti időszakot pedig Magyarország lobbitevékenységének hála megduplázták, öt helyett tíz évig lesz érvényben a speciális adómérték.

„A valós gazdasági jelenlét kivételének szabálya lehetővé teszi, hogy a multinacionális cégek Magyarországon megtermelt nyereségének egy részét ne érintse a minimumadó, tehát meg tudják tartani a Magyarország által adott adókedvezményeket. Egy komplex képlet eredményeként lesz kiszámítva, hogy mekkora ez az összeg” – mondta Czoboly Gergely, aki a nyereségből levonható beruházási értékről és a foglalkoztatási költségről is beszélt. „A javasolt 5-5 százalék helyett a kialkudott 8 és 10 százalék valójában azt jelenti, hogy sokkal több kedvezményt tud megtartani egy Magyarországon termelő cég, mint az eredeti tervezet alapján. Ez ugyan tíz év alatt 5-5 százalékra csökken, de tíz év rengeteg idő az adópolitikában.”

A szakértő úgy véli, Magyarország praktikus döntést hozott azzal, hogy konkrét kompromisszumokra váltotta be a politikai fenntartását, és Sánta Miklós, az EY International Tax and Transaction Services üzletágának partnere is azt hangsúlyozta, hogy megérte az egyeztetések korábbi szakaszaiban a magyar álláspont felkészült és határozott képviselete.

Összességében kijelenthető, hogy Magyarország számára az eddigi tárgyalások kedvezően alakultak, érdemi adóreformra pusztán a minimumadó globális megjelenése miatt feltehetőleg nem kell számítani

– szögezte le Sánta Miklós. A minimumadó miatt a magyar költségvetésbe fizetendő többletadó mértéke várhatóan nem lesz jelentős, a 750 millió eurós éves árbevételi küszöb miatt talán ha egy tucat külföldön is jelen lévő magyar csoport fizethet emiatt Magyarországon többletterhet. Attól viszont nem kell tartani, hogy a minimumadó miatt a multinacionális cégek rosszabb szájízzel választanák Magyarországot beruházásaik helyszínéül, mert a helyi iparűzési adó figyelembevehetőségével, valamint a tíz éven át járó bér- és tárgyieszköz-alapú levonások miatt az országnak minden esélye megvan arra, hogy az adó-versenyképességét megőrizze, sőt, bizonyos országokkal szemben még javuljon is a pozíciója.”

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára korábban úgy nyilatkozott a VG-nek: 

nem volt még példa arra, hogy egy világszinten alkalmazandó szabály ennyit javuljon a magyar szakemberek által befektetett munka hatására.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet várhatóan novemberben teszi közzé a részletszabályokat, és elképzelhető, hogy a globális minimumadót már 2023-ban bevezetik.