Magyarországon összesen már 200 ezer ember dolgozik kölcsönzött munkaerőként, és egyre több az ezzel foglalkozó cégek száma, ám a feladatuk nem egyszerű.
A tavalyi év hullámvölgye után partnereink többsége az idén létszámnövekedéssel számol. A statisztikák szerint 40-50 százalékkal nőttek az igények 2021-ben, ami egybevág a várakozásokkal
– mondta a VG érdeklődésére Juhász Csongor, a Prohuman HR Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója.
A szakember hozzátette, az egyenesáfa-törvény visszahozásával tovább nőtt a magyarországi munkaerő-kölcsönző cégek száma, jelenleg több száz működik. Éves szinten összességében egy 250 milliárdos árbevételű iparágról beszélhetünk.
A munkaerő-kölcsönzésben, akárcsak a járvány előtt, továbbra is a termelési és gyártósori pozíciók, valamint az azokat kiszolgáló feladatkörök a legkeresettebbek, például: gépkezelő és -beállító, technikus, illetve karbantartó. Viszont újdonság, hogy jobban fókuszba került a diákmunka. De nagy az igény az élelmiszeriparban a raktári dolgozókra és a szakképzett logisztikai munkatársakra (például targoncavezető) is, illetve még mindig sok árufeltöltőt, eladót, fuvarozót keresnek. Az építőipar magára találásával egyre nagyobb a kereslet a villamossági szerelők, géplakatosok, esztergályosok, festő-mázolók szaktudására is.
A szellemi munkakörök esetében úgy látjuk, hogy a korábbi slágerszakmák – például informatikus – mellett megnőtt az igény az üzleti szolgáltatóközpontokban, illetve a saleses munkakörök terén
– tette hozzá Juhász Csongor.
Ugyanezt állapította meg a VG-nek küldött válaszában Vizkeleti László, a Hays Hungary Business Unit menedzsere, aki jelezte, hogy az IT területén történt rengeteg nearshoring beruházás jelentősen növelte a munkaerőhiányt. Hangsúlyozta, hogy az IT szinte minden területén nagy a kereslet a szakemberekre.
A járvány több szektorban is komoly változásokat indított el. Mindkét munkaerő-kölcsönző arról számolt be, hogy azokból az iparágakból, amelyeket megviselt az elmúlt másfél év, sokan kényszerű okokból más szektorokra váltottak, és ők most kivárnak, nem mennek vissza eredeti szakmájukhoz, emiatt küzdenek a cégek most munkaerőhiánnyal.
Vizkeleti László szerint emellett egy általános adaptáción mentek keresztül a vállalatok, a toborzás terén pedig sokkal aktívabbak lettek, ennek köszönhetően például a videóinterjúzás jóval erőteljesebben van jelen a toborzásban, mint a járvány előtt, bár az utolsó körökre egyre többen a személyes találkozót preferálják.
Továbbra is aktívan alkalmazzák a jelöltajánlási rendszert, amelynek keretében sikeres elhelyezés után különböző összegű pénzjutalmakat vagy vouchereket adnak az ajánlóknak. A Hays Hungarynél úgy számolnak, hogy belső ajánlás esetén 150–400 ezer forint is lehet a jelöltajánló jutalma. A külső ajánlásoknál ez kisebb összeg: 5 ezer forinttól 30 ezer forintig terjed.
Ugyanakkor a Prohuman ismertetése szerint az ajánlási jutalmak összege erőteljesen emelkedett az elmúlt évben, betanított fizikai dolgozóknál átlagosan bruttó 50 ezer és 90 ezer forint között mozog, de a szakképzett dolgozók esetében akár 150 ezer forintig is emelkedhet munkavállalónként, a szellemi dolgozóknál pedig ennek a többszörösét is kifizetik a vállalatok egy-egy kulcspozíció kapcsán. Viszont az ajánlók ezeket az összegeket jellemzően több részletben kapják meg, amelyek függnek attól is, hogy az új kolléga meddig marad a cégnél.
