Komoly nehézséget okoz az építőiparban a csaknem száz százalékban importból származó fenyő alapanyagok áremelkedése és a beszerzési nehézségei. Az csaknem 100 százalékos import kitettség csökkentését célozza a Soproni Egyetem tervezett kutatása, aminek célja az import fenyő helyettesítése hazai, minőségben egyenrangú lombosfa-alapanyaggal – közölte az intézmény.

 

Az elmúlt években a hazai építőipar rendkívül dinamikus fejlődésen ment át, szerepe nemzetgazdasági szempontból is meghatározó. A növekedés következménye az építőiparban használt faanyag iránti kereslet erősödése. A bővülés ütemét jól érzékelteti a gerenda- és készházak szegmensében bekövetkezett változás: részarányuk az összes épített lakóépületre vetítve az elmúlt tíz évben megduplázódott, mára eléri a 20 százalékot. 

A világjárvány és egyéb gazdasági események hatására a döntő részben importból származó, az építőiparban gyakorlatilag egyeduralkodó fenyő szerkezeti és burkolati anyagok beszerzésével azonban komoly problémák adódtak. 

Az csak az egyik gond, hogy az ár havonta változik és mára többszöröse az egy évvel korábbinak. 

Nagyobb baj, hogy a gyártók több esetben szállítást sem vállaltak Magyarországra. A hiány így jelentős problémákat okoz az iparágnak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi trendek szerint a Magyarországon felhasznált épületfa mennyisége tovább növekszik és néhány éven belül elérheti a 100 ezer köbmétert. 

A fenyő hosszabb távú hiányával – és ebből következően áremelkedésével – azért is számolni kell, mert a globális felmelegedés következtében az optimális termőhely mérete nem csak hazánkban, hanem Nyugat-Európában is csökken. 

A Soproni Egyetem tervezett kutatása a fennálló alapanyag-problémára kínál stratégiai megoldást: a cél a fenyő kiváltása lombos faanyaggal. A korábbi budapesti székhelyű Faipari Kutató Intézet néhány évtizeddel ezelőtt már végzett sikeres kísérleteket nyárral és akáccal. Az egyik magyar tulajdonú készház-gyárral közösen szintén sikeres projektet valósított meg a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kara (korábban Simonyi Károly Kar) meg néhány éve, ahol az épület fenyő anyagát nyárra cserélték.

Bebizonyosodott, hogy a nyár-panelek szinte azonos szilárdsági tulajdonságokat mutattak, sőt, rugalmasság és maradandó alakváltozás terén még előnyösebbek is voltak a fenyőnél. 

A nyár helyettesítő alkalmazását az is alátámasztja, hogy a göcsök jelenléte lényegesen kisebb mértékben rontja az anyag szilárdságát, mint a fenyő esetében. Az említett eredményekből kiindulva az új kutatásban további fafajok bevonását tervezik. Ha a paneleket nem nyárból, hanem égerből, juharból, vagy hársból készítik, valószínűleg még jobb eredmények születnek. 

„Magyarországon a lombos faanyagok túlnyomó többségben vannak a fenyőkkel szemben, míg az említett import építési anyagok kizárólag fenyő alapúak. Fenyő alapanyag Magyarországon hosszútávon nem biztosítható megfelelő minőségben és rostszerkezettel. Ezért a bőségesen rendelkezésre álló, és fenntartható módon termelhető lombos faanyagokból kell kialakítani a hazai minősített építési fa-ellátást. 

A lombos faanyagok egy részének a sűrűsége, és az azzal nagyon szoros korrelációban lévő szilárdsága magasabb, mint a fenyő anyagoké. 

Alapanyag tekintetében tehát a hazai ellátás biztosítható, viszont hiányzik az átfogó vizsgálat a lombos anyagból kialakított, minősített szerkezeti és burkolati anyagok előállításához, hiányzik a minősítési rendszer és gyártási technológia. A Soproni Egyetem tervezett új kutatási projektje során ezeknek a feladatoknak megoldását vállaljuk fel.” – foglalta össze célkitűzéseiket Pásztory Zoltán, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának tudományos és ipari kapcsolatokért felelős dékánhelyettese.

A nemzetgazdasági jelentőségű, három éves kutatás a tervek szerint 2022-ben indul. A Soproni Egyetem közlése szerint a projekt során a hazai lombos anyagok építőipari alkalmazásához szükséges kutatásokat végzi el, beleértve a technológia tesztelését is. Remények szerint a projekt eredményei érdemi figyelmet kapnak majd az iparág hazai szereplőitől, így a gyakorlatban, rövid távon hasznosulnak.