Augusztusra behozta az építőipar a termelési volumen tavalyi 9,7 százalékos csökkenését, miután az idei év első nyolc hónapjában csaknem pontosan ugyanennyivel, összesen 9,8 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentését a VG-nek Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Fontos a számok mögé nézni, a grafikonokból ugyanis nem lehet kiolvasni az ágazat jelenét és jövőjét meghatározó folyamatokat, jelesül azt, hogy a január és augusztus között elkönyvelt több mint háromezermilliárd forintos termelési érték év végére elérheti akár az ötezermilliárdot is.
Ezzel az ágazat meghaladja majd saját, 2019-es rekordteljesítményét is
– nyilatkozta megkeresésünkre az ÉVOSZ elnöke. Koji László hozzátette: a következő hónapokban az eddigieknél impozánsabb számokat közölhetnek majd az ágazatról, lényegesen magasabb és növekvő értékű leszámlázott összegekkel. Az építőipar végig teljes kapacitással dolgozott, de a számlakifizetésekre hagyományosan nem nyáron, hanem ősszel szokott nagyobb arányban sor kerülni, miután a megrendelők visszatértek a szabadságukról. Így történt ez idén is, talán az eddigieknél is nagyobb mértékben. Ezt jelzi, hogy elemzői kommentárok szerint a 10,2 százalékos bővülés elmaradt a várakozásoktól, mint arra Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője is rámutatott.
A legfontosabb mutató most nem a havi alapú teljesítményváltozás, hanem az éves, az előbbi például 2021 augusztusában a júliusitól 5,8 százalékkal elmaradt, de az utóbbi mindeközben azt jelzi, hogy augusztusra behozta az építőipar a termelés tavalyi 9,7 százalékos éves csökkenését, miután már ekkorra csaknem pontosan ugyanennyivel, összesen 9,8 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye – szögezte le Koji László.
Nagyon fontos mutató, hogy a szerződésállomány 22,1 százalékkal magasabb az előző évi bázisnál, ráadásul a növekedése kiegyensúlyozottá vált a két nagy alágazatot illetően. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 24, az egyéb építményeké 20,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva a KSH jelentése szerint. Korábban az egyéb létesítmények kivitelezésére vonatkozó szerződésállomány jócskán elmaradt az épületek építésétől – emlékeztetett a szakszövetség vezetője. Mint rámutatott, most a rendelésállomány jelentősen bővült a három számjegyű utak felújításának erősödő programja, valamint a vasút-rekonstrukció hatására. Az épületek építésére szóló szerződésállomány növekedését pedig a kastély- és várprogramok, a kórház- és középület-rekonstrukciók, valamint a logisztikai beruházások jelentős bővülése okozza.
Építőipari várakozások szerint a Zöld otthon program elindítása újabb szerződéseket hoz majd az alágazatnak. Ugyanakkor csalóka az új szerződések kiugró, 39,9 százalékos emelkedése, mert az a tavalyi mélyponthoz képest jelentkezik, amikor a pandémia miatt – 2020 májusa és augusztusa között – a legalacsonyabb volt a beruházási szándék, illetve a legerősebb a kivárási szándék.
A statisztikából nem látszik, hogy az április óta tartó igen jelentős árnövekedésből eredő üzleti feszültségek áthatják az ágazat mindennapjait, és ezek egész évben velünk lesznek
– mondta Koji László. Mindennek káros mellékhatása, hogy emelkedett a határidőn túli számlafizetések aránya, a tartósan elbizonytalanodó követelések értéke már 200 milliárd forint körül van, a lánctartozások összege pedig az ÉVOSZ számításai szerint az év végére elérheti a 250 milliárd forintot.
Növekvő teljesítményre ráadásul tartós szakmunkás- és mérnökhiány mellett képes az ágazat, a probléma enyhítésére újraindítják a hazahívó börzéket, elsőként Münchenben, amelynek szűkebb-tágabb környékén több mint 30 ezer szakképzett magyar állampolgár dolgozik az építőiparban.
