Szeptemberben 1,7 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene a naptárhatással tisztított adatok szerint, augusztushoz képest 0,3 százalékkal esett vissza. Közel 6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene szeptemberben, az év első kilenc hónapjában pedig 2,8 százalékos volt a bővülés.
Sorozatban negyedik hónapja csökken havi összevetésben a termelés, elsősorban az ellátási láncokban kialakult gondok, köztük a csiphiány miatt. Ez pedig leginkább az ipar teljesítményét nagyban befolyásoló járműgyártást, valamint az elektronikai és számítástechnikai eszközök gyártását érinti. Az ellátási probléma rányomhatja a bélyegét a következő hónapokra is, továbbra is alulteljesítő maradhat ez a szektor a magyar gazdaságon belül
– részletezte Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az ipari adatok kapcsán.
Az élelmiszer-forgalom volumene jóval az átlag alatt, 3 százalékkal bővült. A nem élelmiszerek és az üzemanyagok forgalma több mint 8 százalékkal nőtt, mindkét termékcsoportnál az alacsony bázis is szerepet játszott a növekedésben. Emellett szeptemberben nem voltak érvényben korlátozások és a fogyasztói bizalom is viszonylag pozitív volt
– elemezte a kiskereskedelmi adatokat Németh Dávid.
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatja a teljes helyreállása, valamint a korlátozásokkal nem érintett ágazatokban továbbra is dinamikus a béremelkedés, egyes ágazatokban pedig megjelent a munkaerőhiány, ami további érdemi bérnövekedéshez vezethet
– kommentálta a kiskereskedelmi adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Hozzátette, hogy a béremelései szintén támogatják a fogyasztás bővülését, az év végén pedig további lendületet adhat a rekordösszegű amellyel 200 milliárd forint kerülhet a nyugdíjasokhoz. Emellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható stabilizálódásában.
Az elemző várakozásai szerint az idén 3 százalék körül nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre azonban az idei év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja-visszatérítése, a 13. havi valamint a rendőri, hivatásos állomány számára tervezett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem kerülhet a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására két számjegyű növekedésre számítunk.
A járványhelyzet előtti szint elérése az idei év végére várható a kiskereskedelemben
– zárta gondolatait Suppan Gergely.
