Nem a magánegészségügy kerül túl sokba, hanem az állami és privát szektor életszerűtlen szétválasztásából adódó helyzet fenntartása, valamint az átláthatatlan finanszírozás – mondta Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének (Primus) elnöke egy sajtótájékoztatón.
A páciensek és a szakorvosok érdekeit a két szektor közötti transzparens átjárhatóság biztosítása szolgálja, ám a várólisták csökkentéséhez szükséges lenne a szektorsemleges szolgáltatásvásárlás feltételeinek megteremtése – mondta a Primus elnöke.
A magánszektor szereplőinek bevétele tavaly meghaladta a 900 milliárd forintot; a szakértők a magánszektor fokozódó koncentrációjára, illetve egyes területeken növekvő állami térfoglalásra számítanak, mint ahogyan az már megtörtént a lombikkezeléseknél is – tette hozzá.
900 milliárdos piac a magánegészségügy
A magánegészségügyi szereplők szolgáltatásokból származó bevétele tavaly már meghaladta a 900 milliárd forintot. Ebből a legnagyobb összeget, 420 milliárdot a gyógyszerek nélküli készpénzkiadások teszik ki, az iparág szürkezónájában működő – általában lakásrendelő méretű – szolgáltatók be nem jelentett jövedelmét 125 milliárdra becsülik.
A pandémia negyedik hulláma is megerősítette: égető szükség van az egészséges, szabályozott, egymás erősségeire építő működési rend kialakítására a privát és az állami egészségügy között, hangsúlyozta Leitner György. Hozzátette: nincs a két rendszerre elegendő orvos Magyarországon, ezért nélkülözhetetlen a szabályozott és átlátható együttműködési keretrendszer, illetve finanszírozás kialakítása.
Ennek egyik fontos eleme a szektorsemleges szolgáltatásvásárlás, ez azonban nem valósítható meg transzparens árazás nélkül, hiszen ma nem látni, hogy mennyibe kerül valójában egy-egy beavatkozás az állami kórházakban. A rejtett költségek érdemben torzítják, ellehetetlenítik az összehasonlítást, ezért könnyű olyan kijelentéseket tenni, hogy a privát ellátás „nagyon drága” – tette hozzá.
Az átlátható finanszírozás eredményeképpen a magánszolgáltatók bevonásával a várólistákat is hatékonyan csökkenteni lehetne – hangsúlyozta a Primus elnöke.
Az érdekvédelmi egyesület szerint átfogó finanszírozási reformra van szükség, amely az egészségügyi bérek emelkedését figyelembe véve rendezi az úgynevezett németpont-alapú elszámolást, bevezeti a kiegészítő biztosítást, és az adórendszer eszközeivel is ösztönzi a munkáltatók megjelenését a finanszírozásban.
A magánszektorban dolgozó orvosok számára az egyik legnagyobb sérelem szintén az adószabályok hátrányos változása volt: a katás adózás szabályainak tavalyi módosítása ugyanis 40 százalékos büntetőadóval szankcionálja a katás jogviszonyban az egy partnertől származó árbevétel 3 millió forintot meghaladó részét. Ez a korlátozás az egyesület több tagvállalatánál nehéz helyzetbe hozta azokat az orvosokat, akik az állami és a magánszektorban egyaránt igyekeznek helytállni, és nem az elvándorlást, a külföldi munkát választották. A Primus ezért továbbra is azt kéri a törvényhozóktól, hogy az önálló orvosi tevékenységre ne vonatkozzon a 3 millió forintos határ.
Túlterheltek az egészségügyben dolgozók
A Századvég felmérése szerint a privát egészségügyben is dolgozó orvosok jellemzően és átlagosan 1,3 állami és 1,5 magánintézményben vállalnak munkát, munkaidejük pedig kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg az állami és a privát munkahely között.
„Feszültséget generál az állami szektor – egyébként indokolt – többlépcsős bérrendezése, ami a magánellátásban inflációs hatású, azaz áremelkedést von maga után, hiszen az orvosok béremelése a magánintézményekben csak a díjak emelésével biztosítható. Ezt tetézi, hogy a magánszolgáltatók által biztosított, közfinanszírozott szolgáltatások finanszírozása nem emelkedik a béremelésekkel párhuzamosan” – fogalmazott Leitner György.
Az új jogállási törvénnyel kapcsolatban Leitner György elmondta, hazánk egyértelműen a szigorúbb szabályozást választó európai országok közé került. Mint ismeretes, az új összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy a magánpraxisban kezelt beteg az állami kórházban nem látható el, táppénzre nem vehető, valamint az is, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további, díjazással járó munkavégzésre irányuló jogviszonyt.
Újabb magánszolgáltatók jelennek meg a piacon
Az ellátási oldalon a járvány új lehetőségeket is teremtett a magánszektornak, hiszen az állami ellátást annyira leterheli a koronavírusos betegek gyógyítása, hogy számos területen – egyes járóbeteg-ellátásokban, laborvizsgálatokban, elektív műtétekben, illetve a poszt-Covid-kivizsgálásokban – egyre nagyobb teret nyernek a privát szolgáltatók. A pandémia elleni védekezés persze náluk is költségnövekedéssel és extra terhekkel járt.
Ami a hosszú távú hatásokat illeti, a szektor szakmai szervezetének vezetője a piaci koncentráció növekedésére, további akvizíciókra számít, amelyekkel párhuzamosan az állam is egyre aktívabban lép majd fel a szektor egyes területein – erre már korábban, például a reprodukciós eljárások kapcsán is volt precedens.
A Primus szerint várhatóan hosszabb távon is megoldatlan kérdés marad a szakemberhiány, emiatt kiélezettebb lesz a munkaerőpiaci helyzet az egészségügyben, és ha elmaradnak a reformok, az törvényszerűen a várólisták további növekedéséhez vezet. Leitner György úgy látja, a magánszolgáltatóknál egyre hangsúlyosabban jelennek meg az egynapos sebészeti és más fekvőbeteg-ellátások, illetve – lassú penetrációja ellenére – fokozatosan teret nyernek a telemedicinális szolgáltatások.
