Jó évet zárnak a kertészeti árudák, szerencsések voltak az időjárással, amely a tevékenységüket alapjaiban határozza meg, míg a nemzetközi kereskedelmi nehézségek csak enyhén érintették az ágazatot

– mondta a VG-nek Boross Dávid, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének (Makert) elnöke, az Oázis Kertészet ügyvezetője.

Mint hozzátette, a kertészetek fejlődéséhez arra is szükség van, hogy a fizetőképes kereslet mellett az embereknek legyen szabadidejük, amit kertészkedéssel tölthetnek, illetve hogy a kertkultúra része legyen a társadalomnak. Boross Dávid elmondása szerint Magyarországra is megérkezett az a kertműveléssel kapcsolatos kulturális igény, amely a kanadai, az angol és az ausztrál társadalomban több évtizede létezik, miszerint egészen apró területeket is használnak kertészkedésre, zöldség- és gyümölcstermesztésre, vagy kis fűszerkert létrehozására.

A járvány mindezt látványosan segítette, mivel az emberek több időt töltöttek az otthonukban, sokan a korábbinál jobban igényelték, hogy az életterükbe vagy annak közvetlen környezetébe hozzák a természetet.

Ezenfelül a kertészkedés során is értékessé válhatott az otthon töltött idő. Emellett egy generációs trend is kibontakozni látszik, a szakember elmondása szerint a mai huszonévesek fogékonyak a természet- és környezetvédelemre, sokan komposztálják a konyhai hulladékot, és kis helyen, akár egy albérlet erkélyén is termelnek zöldséget, gyümölcsöt, fűszernövényeket.

Fotó: Török János / Délmagyarország

Ennek is betudható, hogy egyre nagyobb az igény például teraszon termeszthető áfonyára és málnára, ablakpárkányon termeszthető fűszernövényekre. És mivel a kertészkedés már nem a vidék kiváltsága, így a hobbikertészeket kiszolgáló háttéripar elkezdte gyártani ennek a fogyasztói rétegnek a kis kiszerelésű tápanyagokat, eszközöket, kisebb méretű szerszámokat.

A globális logisztikai nehézségek csak kismértékben érintették a hazai kertészeteket.

A növények zömét Magyarországon vagy valamelyik közeli országban termesztik, a legtöbb eszköz és növénytartó is a kontinensen készül, így az import nem a konténerválság miatt drágul, hanem az árfolyam függvénye. A tőzeg például Litvániából érkezik, ha ez drágul, az sok egyéb termék árát is emeli

– hangsúlyozta Boross Dávid.

Idén inflációkövető áremelkedés történt a szektorban, és jövőre sem várható ennél drasztikusabb drágulás – tette hozzá. A Makert elnökének elmondása szerint a szektor számára most a munkaerőhiány okoz nehézséget régiónként és kertészetenként eltérően. Az álláshelyek 10-20 százaléka betöltetlen, és bérfejlesztésre is szükség van a munkaerő megtartásához. Mindez hozzájárul a termékek áremelkedéséhez.