Részben magántőkéből épülhet meg az M100-as autóút – erről beszélt nemrégiben Lázár János építési és közlekedési miniszter a LázárLive egyik adásában. Az M1-es autópályát Esztergommal összekötő gyorsforgalmi építése hosszú évek óta húzódik, ám a mostani ígéretek szerint jövőre kiírják a közbeszerzési eljárást, így amennyiben eredményes lesz, akkor a kivitelezés 2026 végén elindulhat. Ezzel együtt azonban kérdéses, hogy pontosan milyen forrásból valósulna meg a beruházás. Eddig ugyanis következesen állami beruházásként beszélt róla a miniszter.
Mivel nem teljesen világos, hogy pontosan milyen konstrukcióban tervezik a gyorsforgalmit megépíteni, érinti-e esetleg a Magyar Koncessziós és Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel (MKIF) fennálló koncessziós szerződést vagy külön koncessziós eljárást írnának ki egyes szakaszokra, az ügyben kerestük az illetékes Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) is. A szaktárca azt írta:
jelenleg előzetes egyeztetések zajlanak az M100 Esztergom és M1 autópálya közti összeköttetés megvalósításával és lehetséges finanszírozási konstrukcióival kapcsolatban.
Hozzátették azt is, hogy az 1. számú főút és az M1 autópálya között a 2x1 sávos főút, valamint az M1 autópálya–M100 autóút teljes értékű csomópontjának kivitelezése az M100 projekt teljes műszaki tartalmának részét képezi, azonban nem állami beruházásban, hanem a már meglévő koncessziós szerződés keretében révén valósul meg.
Lapunknak Szimicsku László, az MKIF kommunikációs igazgatója is megerősítette, hogy az M1-es autópálya szeptemberben induló bővítésével összefüggésben az M1-es és későbbi M100 csomópontjának megépítése a feladatuk, ezt tartalmazza a koncessziós szerződés is,
azonban maga az M100-as megépítése nem tartozik a szerződéses feladataik közé.
Ennek ellenére a beruházó, azaz az állam dönthet úgy, hogy koncessziós eljárást ír ki egy-egy gyorsforgalmira, amin akár a Magyarországon jelenlévő koncesszorok, amin az MKIF, az M5-öst üzemeltető AKA Zrt, illetve a M6-os koncessziós jogai birtokló cégek is indulhatnak.
Egyébként nem ez az első eset, hogy Lázár János magántőke bevonásának szükségességéről beszél. Júniusban a Lázárinfó szombathelyi állomásán tett ígéretet arra, hogy három éven belül megépül:
Az M100-as autópályára egyszer már kiírta a közbeszerzést a jogelőd Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., aminek eredményeként a 32 kilométer hosszú gyorsforgalmi két részletben összesen 335 milliárd forintból valósult volna meg. Bár úgy tűnt, hogy rendben elindulhat a fejlesztés, 2022 tavaszán a kormány a beruházási stop miatt elhalasztotta a teljes projektet.
Az első reménysugár a budai agglomerációban élők számára 2025 év elején csillant fel, amikor Menczer Tamás, a térség országgyűlési képviselője egy Facebook-posztban azt közölte, hogy hamarosan konkrét lépések várhatók az autóút megépítésében.
Magam is tapasztaltam, hogy milyen nehéz eljutni az M1-esről Esztergomba. Ezért igazuk van az esztergomiaknak, meg kell építeni az M1-es és Esztergom között az M100-as autópályát
– jelentette ki Lázár János még februárban, amikor a Komárom-Esztergom megyei városba tartott. Azóta az EKR-ben is megjelent az előzetes piaci konzultáció eredménye, amelyre egyetlen cég, a Duna Aszfalt jelentkezett.
A tárcavezető pontos becslést is adott a kivitelezés várható költségéről, ami egyáltalán nem lesz csekély. Az autóútként megépülő gyorsforgalmi rendkívül bonyolult műszaki tartalommal rendelkezik, több völgyhíd és alagút épül a 32 kilométeres szakaszon, amely a Budai-hegységen keresztül fog haladni.
Emiatt a költségek elérhetik az 500 milliárd forintot.
Három szakaszra bontják a közbeszerzést, együttesen és külön-külön is lehet ezeken indulni. Az első szakasz 150 milliárdba, a második 150-200 milliárdba, az utolsó 70 milliárdba fog kerülni. Vélhetően a nagyon magas költségek magyarázzák, hogy miért tervez magánbefektetőt bevonni az út megépítésébe a miniszter.
Az út megépítése azonban mindenképpen indokolt, a helyiek évek óta az elviselhetetlen kamionforgalomra panaszkodnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.