Fantasztikus szeptember és egy remekül indult október után néhány hete, nagyjából október második felében kezdődött és mostanra kulminált a karácsonyi ügyfél- és dolgozói partik lemondási hulláma.

Van olyan rendezvényhelyszín, ahol október végére betelt az év végi naptár, miután 25 céges fogadás megtartására készültek, ezt a hetet azonban már úgy kezdték, hogy egy kivételével az összes megrendelő visszalépett

– érzékelteti a helyzetet a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke, Kovács László. Mint mondja, a multinacionális nagyvállalatok nem is kértek ajánlatokat, az állami és a magáncégek, a kisebb és közepes vállalkozások még lebegtetik a megrendeléseket, de a vendéglátósok egyre inkább reményvesztettek. Nem alaptalanul tartanak attól, hogy pillanatokon belül szinte lenullázódik az idei céges rendezvénypiac. Mindez épp a főszezon küszöbén következhet be, akkor, amikor egyébként az éves forgalom 15-25 százalék, jelenleg még több, hiszen zárvatartással telt az első négy hónap, most az idei forgalom akár 30-40 százalékát ígérő karácsonyi partik következtek volna.

Hatalmas érvágás lehet a következő hetekben várható bevételkiesés, ráadásul már a tavalyi év vége is hiányzik a kasszából, hiszen 2020-ban a teljes lezárás miatt a Márton-nap is kútba esett, a hűtőládákban landolt a megrendelt alapanyag, sok étteremben még tavasszal is libát evett a személyzet

– mondta Kovács László.

Fotó: Shutterstock

A vendéglátós ipartestület elnöke szerint nagyon érzékeny időket élünk, hiszen minden hírre gyorsan reagál a piac, ahogy emelkedni kezdett a koronavírus fertőzöttek száma, úgy kezdett emelkedni a lemondott rendezvényeké is. Bár nagyon sokan beoltatták magukat, sokan még mindig nem, és emiatt az esetleges korlátozások azokat is rosszul érintik, akik a maguk részéről mindent megtettek a járvány megfékezéséért. Most tovább nőhet azoknak a vendéglátósoknak a száma, akik bedobják a törülközőt, hiszen reménykedni sem nagyon tudnak miben, a karácsonyi és szilveszteri forgalom után májusig általában nagyjából holtszezon van. 

Egyre többen zárnak be azok közül, akik nemrég kinyitottak, mert kiderült, hogy a szükséges mértékű áremelést nem mindenhol fogadja el a piac.

Vagyis nem minden vendéglátós mert és tudott 15–30 százalékkal árat emelni, noha a járvány előtti időszakhoz képest mindhárom legnagyobb költségtételük drasztikusan drágult, a korábbiaknál jóval többe kerül az alapanyag, a munkaerő és az energia. 

Sokan még mindig nem jelentek meg a munkaerőpiacon, érthetetlen, hogy kiemelkedő fizetésekért sem lehet elég és megfelelően dolgozó kollégát találni

– mondja az MVI elnöke, aki szerint nemcsak munkaerő-, hanem munkakedvhiány is van. Ezért egyre fontosabb az úgynevezett atipikus, részmunkaidős dolgozók – nyugdíjasok, diákok, háziasszonyok, alkalmi munkások – bevonása. Hiányolják most a diákokat is, akik régebben szívesen és rendszeresen vállaltak munkát télen-nyáron.

Most a nyári szünetben volt, ahol sikerült diákmunkásokkal megoldani a létszámhiány gondját, de általános tapasztalat, hogy a megszokottnál kevesebb a dolgozó diák – tudtuk meg. Komoly anyagi teher, de a továbbéléshez nélkülözhetetlen a törzsgárda megtartása. Az étterem-tulajdonosok közül az, aki mindenkit elküldött és újranyitott, megtapasztalhatta, hogy nagy ára van nulláról startolni. A minimális létszám – bevételtől független – megtartása további mínuszokat jelenthet majd, ezért is lesz újabb mérföldkő a következő pár hónap.

A pesti Belvárosban az éttermek közül minden második-harmadik zárva van, vagy újra bezárt, nyáron egyre több külföldi jött, de még mindig nem elég ahhoz, hogy a piac korábbi szereplőinek mindegyike életben maradjon.

Minimálbér felett keresnek

A jövő évi minimálbér-emelés a vendéglátásban is pluszteher, mert annak a járulékai is növelik a költségeket, ráadásul annak a megállapításánál nem veszik figyelembe a legális jövedelemként kifizetett szervizdíjakat. Mint arra az ipartestületi elnök rámutatott, a korábban bevezetett, kedvező adózású szervizdíj is a dolgozók jövedelmét gyarapítja. A vendéglátás kifehérítésének jelentős lépése volt a szervizdíj bevezetése, ami nem az árakat emelte, hanem az eladási ár egy része alakulhatott át kedvezőbb adózású jövedelemmé.