A magyar gazdaság megdöntött három rekordot: soha annyian nem dolgoztak Magyarországon a kommunizmus bukása óta mint most. Soha annyi beruházás nem kezdődött el egy év alatt, mint tavaly. És soha akkora gazdasági növekedést nem mutatott fel a magyar gazdaság, mint az idén a második negyedévben – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Lengyel–Magyar Üzleti Fórumon. A tárcavezető szerint annak ellenére sikerült mindezt elérni, hogy a tavalyi esztendő fekete év volt a gazdaságban, világszinten megszűnt 114 millió munkahely, a emelkedő tendenciája megtört és 5 százalékkal csökkent, miközben a globálisan zajló beruházások 42 százalékkal estek vissza.
A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy
a kelet-közép-európai térség mára a világ egyik legvonzóbb beruházási célterületévé vált.
A tárcavezető megismételte korábbi mondatait, ha a V4-ek egy ország lenne, akkor a térségnek a G20 közé kellene kerülnie. Emellett tavaly Németország kétszer annyit kereskedett a visegrádi államokkal, mint Franciaországgal. Szíjjártó Péter szerint a testvériség az a kifejezés, ami a magyar és a lengyel nemzet kapcsolatát legjobban kifejezi. Minden fontos mérföldköve a két ország történelmének egybeesett, együtt hívtuk életre a visegrádi együttműködést, együtt csatlakoztunk a NATO-hoz és az EU-hoz is – fogalmazott. A két ország kereskedelmi kapcsolatáról elmondta, tavaly meghaladta a 10 milliárd eurót. Az idén az első nyolchavi adatok alapján már 22 százalékkal nőtt a forgalom volumene és elérte a 8 milliárd eurót, 2021-ben pedig hatalmas kereskedelmi rekordot dönthet a forgalom mértéke – bocsátotta előre.
A térséget érintő együttműködésekről is szót ejtett. A Budapest–Varsó vasútvonal fejlesztésével a menetidő a két főváros között 5,5 órára csökkenne. Dolgoznak azon, hogy ez a projekt uniós támogatást kapjon. Szintén kiemelt feladat a közúti kapcsolat erősítése, ebben Magyarország jár a legelőrébb az M30-as és a Via Carpathia hazai szakaszának átadásával. Hangsúlyozta, a Nyugat-Balkán integrációja is az együttműködés része. Egészen új távlatokat nyit meg a visegrádiak és a Nyugat-Balkán együttműködése – jelezte a külgazdasági és külügyminiszter. Felhívta arra is figyelmet, hogy a nukleáris energia nélkül az európai zöldpolitika kivitelezhetetlen.
Lengyelország kiszámítható partner, az üzleti kapcsolatokban ugyanakkor még rengeteg kiaknázatlan lehetőség van – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hangsúlyozta, a lengyel–magyar gazdasági kapcsolatok rendkívül szorosak, Lengyelország Magyarország első négy kereskedelmi partnere között található. Tavaly ugyan járvány hatására csökkent a két ország közötti az idén azonban jelentősen növekedett forgalom. A magyar befektetésekről is szót ejtett Parragh László, amelyek Lengyelországban meghaladják az 1 milliárd eurót, míg a lengyel befektetések magyarországi értéke mindössze 330 euró. Az a politikai környezet, amely kialakult az elmúlt időszakban, benne a visegrádi országokkal, pozitív keretet teremt arra, hogy az együttműködésünk stabil legyen – tette hozzá.
A két ország kapcsolata lehetne sokkal jobb, a kis és közepesek cégek tekintetében még rengeteg a tennivaló – hangzott el vállalatvezetők által tartott panelbeszélgetésen. Követő magatartást tanúsítanak a kisebb cégek, szemben a nagyobb vállalatokkal. Szóba került Demján Sándor is, aki kifejezetten izgalmasnak tartotta a lengyel piacot, a TriGranit 1997 óta van jelen Lengyelországban. Az ingatlanfejlesztés szempontjából Észak-Amerikához hasonlítható, míg Magyarországon 27 év kellett egy felhőkarcoló megépítéséhez, Lengyelországban ez mindössze két év. Szintén szóba került a közlekedési kapcsolatok fejlesztésének az igénye is, továbbra is hiányzik a észak–dél irányú infrastrukturális kapcsolat, főleg amiatt is, mert ugyanazok a befektetők jelennek meg mindkét országban.
