Az MKIK GVI októberi vállalati konjunktúravizsgálata 2214 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az adatfelvétel október 1. és 31. között zajlott, ebben az időszakban a koronavírus-járvány első három hulláma folyamán bevezetett, lényegesebb járványügyi korlátozások már nem voltak érvényben.
Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke 2021 októberében +38 ponton áll.
A mutató a felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket jelentő 2020. áprilisi –25 pontról másfél év alatt lényegében visszaemelkedett a koronavírus-járvány kitörését megelőző utolsó, 2019. októberi adatfelvétel során tapasztalt értékére (+40 pont).
A bizonytalansági mutató értéke csökkent 2021 áprilisához képest, jelenleg 52 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése kismértékben egyöntetűbbé vált a korábbiakhoz képest, ugyanakkor továbbra is polarizált, azaz a cégek helyzetértékelésében jelentős különbségek tapasztalhatók vállalati kategóriák szerint.
Az üzleti klíma javulását leginkább a nagyvállalatok, a kereskedelmi, a nem exportáló vállalatok és a 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozások jelzik.
A koronavírus-járvány első hulláma által előidézett általános visszaesést követően ezen cégek kilábalása az üzleti várakozások tekintetében 2021 első fél évében kezdődött el, majd az év második felében is folytatódott.
Az exportorientált, külföldi (rész)tulajdonban lévő, nagyobb méretű vállalatok válságból való kilábalása már 2020 második fél évében megindult, majd kisebb mértékben 2021-ben is folytatódott. Jelenleg egyetlen vállalati szegmensben sem tapasztalhatók recessziós várakozások, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások kategóriáiban (10–249 fő közötti foglalkoztatotti létszámú cégek esetén) áprilishoz képest nem folytatódott a többi szegmensben továbbra is tapasztalható jelentősen javuló tendencia.
A koronavírus-járványt megelőző, 2018–19-es időszak adataihoz képest a konjunktúramutató értéke a legtöbb kategóriában továbbra is alacsonyabb, de egyre inkább megközelíti a pandémia előtt tapasztalható szintet. Kivételt jelentenek a döntően exportáló, az ipari, a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek, illetve a nagyvállalatok, amelyek esetében a konjunktúramutató 2021. októberi értéke meghaladja a járvány előtti utolsó, 2019. októberi adatfelvétel során mért értéket.
Októberben a jelenlegi és a várható üzleti helyzetet egyaránt lényegesen pozitívabban ítélik meg a vállalkozások, mint az előző fél évben. A jelenlegi üzleti helyzet mutatója 20, a várható üzleti helyzeté pedig 19 ponttal javult 2021 áprilisához képest, a jelenlegi üzleti helyzet mutatója így +37 ponton áll, a várható üzleti helyzeté pedig +30 ponton.
A jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy a koronavírus-járvány hatására kibontakozó gazdasági válság – a korlátozó intézkedések feloldásával párhuzamosan – most lényegesen kisebb mértékű hatást gyakorol a Magyarországon működő vállalkozásokra az elmúlt három adatfelvételi időponthoz viszonyítva (2020. április, 2020. október, 2021. április). Látható, hogy továbbra is a kis méretű, a kizárólag hazai értékesítésre termelő, tisztán hazai tulajdonban álló, valamint az építőipar és az egyéb gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő cégek vannak kitéve leginkább a gazdasági válság jelenlegi hatásainak, ugyanakkor az építőipar kivételével az összes többi vállalati szegmens helyzete jelentős javulást mutat.
A gépberuházások várható volumene +5, míg az építési beruházásoké –17 ponton áll. Áprilishoz viszonyítva az építési beruházások várható volumene esetében 5 pontos emelkedés következett be, míg a gépberuházások esetében nem változott a mutató az előző félévi értékhez képest. A megrendelések várható alakulásával kapcsolatos várakozások szintén kismértékben javultak: az előző fél évhez képest 3 ponttal emelkedett a mutató értéke, így jelenleg +46 ponton áll.
A vállalkozások a következő fél évben ismét jelentős munkaerő-keresletre számítanak: az egyenlegmutató +19,3 ponton áll, vagyis 1 ponttal magasabb 2021 áprilisához viszonyítva. Jelenlegi szintje lényegében megegyezik az eddig mért legmagasabb, 2018 áprilisában tapasztalt értékkel (19,5 pont), ami erősen munkaerő-hiányos piaci környezetre utal.
Összességében az összes vizsgált vállalati kategóriában többségben vannak a következő fél év folyamán létszámbővítést tervező cégek, ugyanakkor jelentős különbség látható a kategóriák között ennek mértékét tekintve. Különösen a részben exportra dolgozó, a külföldi (rész)tulajdonban lévő, a kereskedelemben tevékenykedő, illetve az 50 fő feletti kategóriákba tartozó cégek esetén várható jelentős munkaerő-kereslet. Kiemelendő a szolgáltató szektor helyzete is, amely szintén komoly létszámbővítési tervekről számolt be, összefüggésben a koronavírus-járvány következtében bevezetett korlátozó intézkedések feloldásával, így a szolgáltatások feltételeinek jelentős javulásával.
