Az elmúlt egy-másfél évtizedben a zöldminősítés megléte az irodabérleti tendereken fokozatosan előnnyé, bizonyos bérlőtípusok esetén pedig elvárássá vált hazánkban is. Budapesten a bérbeadással hasznosított 3,32 millió négyzetméternyi modern irodaállomány 47 százaléka, több mint 1,5 millió négyzetméter rendelkezett valamelyik fokozatú BREEAM- vagy LEED-minősítéssel. Az 1,54 millió négyzetméternyi zöldminősítésű irodaterület 83 százaléka csak az egyik, míg 17 százaléka mindkét említett minősítéssel rendelkezik.
Az épülő fejlesztések alapján a következő másfél-két évben mintegy 430 ezer négyzetméter új irodaterület fog Budapesten elkészülni, ami 53 százalékra emelheti a zöldminősítéssel rendelkező irodaterületek arányát
– állapította meg a Magyar Nemzeti Bank friss Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésében.
A szakértői és piaci jelentéseken alapuló, az első fél évet összegző riport szerint a kibocsátás csökkentésén túl – ami össztársadalmi érdek – gazdasági hozadéka is van az irodaházak zöldítésének. A Cushman & Wakefield ingatlanpiaci tanácsadócég a 2010–2020 közötti időszakban átadott, LEED-tanúsítvánnyal rendelkező épületeket az azonos kategóriájú és elhelyezkedésű, nem tanúsított épületekkel összehasonlítva vizsgálta, az Egyesült Államok irodapiacait alapul véve.
Azt találták, hogy a LEED-minősítéssel rendelkező épületek átlagosan 11,1 százalékkal magasabb bérleti díjat értek el, mint az egyéb tulajdonságokban hasonló, nem minősített épületek, de a magasabb díjhoz valamivel alacsonyabb kihasználtság társult. Ugyanakkor az egységnyi rendelkezésre álló területre eső bevétel tekintetében a zöldirodák így is kedvezőbb teljesítményt mutattak, átlagosan nagyobb pénzáramot termeltek. A tranzakciós árak kapcsán az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgált zöldminősítéssel rendelkező ingatlanok átlagosan 21,4 százalékkal magasabb árszinten cseréltek gazdát az elmúlt három évben, mint a nem minősítettek, az építési költségek viszont csak 7,4–9,4 százalékkal magasabbak a zöld irodáknál – idézi az MNB-jelentés a kutatás eredményét.
A fejlett irodapiacok nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése mellett a „zöldítés” költségeit a magasabb elérhető cash flow is kompenzálja.
A környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesülését az MNB több intézkedése is támogatta az elmúlt időszakban, és a jegybank parlament által megszavazott zöldmandátumát számításba véve a fenntarthatóság a jövőben is kiemelt figyelmet fog kapni.
