Az erőteljes gazdasági növekedés és infláció miatt sokkal gyorsabban épülhet le az államadósság, mint a legutóbbi válság után – mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte az idei nominális növekedés 13-14 százalékos lesz, ami érdemben segítheti a GDP-arányos államadósság csökkentését. Ha mégsem kerül sor a csökkenésre, azt az magyarázhatja majd, hogy a gazdaság továbbra is a kilábalás időszakában van, az államnak ebben a helyzetben az élénkítésre kell fókuszálnia.

Nem lehet leállítani a pénzpumpát

– indokolta a fiskális élénkítés szükségességét az elemző.

Fotó: Shutterstock

A GDP-deflátor az idén biztosan 5 százalék fölött végez, de akár a 7-8 százalékot is elérheti – jelezte lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ő is úgy látja, hogy a 6-7 százalék reál GDP-növekedés következtében a nominális növekedés egyértelműen magas lesz, emiatt az államadósság várhatóan nem nő olyan ütemben, mint a nominális GDP. Ez azt is jelenti, hogy az adósság az idén a bruttó hazai termék arányában már mérséklődhet a magas hiány ellenére is.

Suppan Gergely emlékeztetett, hogy a 2008-as válság után nagyon hosszú időbe telt, mire sikerült érdemben csökkenteni az államadósságot. Akkor az alacsony növekedés és az alacsony infláció miatt a GDP-deflátor jóval kisebb volt a mostaninál. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint még 2015 második negyedévében is közel 80 százalékos volt az adósságszint, amelynek a lefaragása csak ezt követően indult meg, miután a gazdaság helyreállásával a GDP-növekedés meglódulása is hozta magával az infláció visszatérését. Ezúttal a helyzet teljesen más, mivel az idei növekedés várhatóan megközelíti a 7 százalékot, miközben az áremelkedés 4,5 százalék között alakulhat. Ennek ellenére a GDP-arányos államadósság a kormány várakozásai szerint a 80 százalékos szint alá kerül, a fiskális élénkítés miatt egyelőre jelentős adósságcsökkentés nem várható.

Fotó: VG

A szakértők ugyanakkor egészen másképpen látják a gazdaság helyzetét. Suppan Gergely szerint a mostani helyzetben indokolt az élénkítés, különösen a járvány negyedik hulláma idején. Példaként említette Ausztriát, ahol biztosan lesznek következményei a lezárásoknak. Emellett arra is rámutatott, hogy gyorsabb gazdasági növekedésnek köszönhetően az adóbevételek is egyre magasabban alakulnak, a kormány pedig ebből tudja fedezni azokat a jövedelmi transzfereket, amelyeket az elmúlt hónapokban bejelentett. Török Zoltán ezzel szemben azt hangoztatta, jelenleg nem válság van, hanem újraindulás, szerinte a gazdaság különböző szektoraira jellemző eltérő problémák vannak.

A fogyasztás és a beruházások élénkítésével a külkereskedelmi egyensúlyunk folyamatosan romlik, miközben a magas nyersanyagárak miatt az import eleve emelkedik, az ország exportképessége pedig az alapanyaghiány miatt gyengült

– figyelmeztetett Török Zoltán.