A szeptemberi hónap is nagyon kedvezően alakult a lakossági hitelpiacon: az ősz első hónapjában összesen 125,4 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások, ami bő hétmilliárddal meghaladta az augusztusi volument is – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból.
A fogyasztási hiteleknél is jól alakult a kilencedik hónap:
itt 112,8 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált az MNB, ami szintén nagyjából 7 milliárddal szárnyalta túl az előző havi értéket.
Ami az egyes fogyasztásihitel-konstrukciókat illeti, a személyi kölcsönök iránt változatlanul erős a kereslet, hiszen a szeptemberben regisztrált 46,2 milliárd forintnyi szerződés az idei második legmagasabb havi mennyiség volt, és 1,1 milliárddal az augusztusi volument is túlszárnyalta.
A babaváró hitelnél viszont a 4,6 milliárdos havi növekmény ellenére is 48 milliárd forint alatt maradt a szerződéses összeg szeptemberben, vagyis vélhetően vége szakadt az ötvenmilliárd feletti kihelyezések időszakának ennél a támogatott konstrukciónál.
Az év első kilenc hónapját vizsgálva még meggyőzőbbek a számok: a lakáshitel-szerződések első három negyedévi volumene 974,1 milliárd forintot tett ki, ami amellett, hogy több mint negyvenszázalékos ugrás 2020 azonos időszakához képest, már meghaladja a teljes tavalyi szerződéses mennyiséget is. (Utóbbi egyébként 928,2 milliárd volt.) A fogyasztási hiteleknél jóval szerényebb ütemű, de így is stabil, 6,3 százalékos volt a növekedés, 942,7 milliárd forintos szerződéses összeg mellett.
A visszafogottabb bővülési ütem leginkább azzal magyarázható, hogy a babaváró hitelnél az első kilenc hónapra már „csak” 427,1 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált az MNB, 9,3 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.
A személyi hitelek év elején még igen gyengén muzsikáló piaca viszont mostanra láthatóan újraéledt: az év első három negyedére kimutatott, 355,6 milliárd forintnyi új szerződés több mint harmadával meghaladja az egy évvel korábbit.
A lakossági hitelek állománya 9130,8 milliárd forintot ért el szeptember végén, ami dinamikus, 16 százalékot meghaladó bővülést jelent:
ebben ugyanakkor még érezhető szerepe volt a 2020 márciusa óta tartó hiteltörlesztési moratóriumnak is.
A fogyasztási hitelek állománya viszont még a teljes piacénál is jóval gyorsabban, 19 százalékkal nőtt, amiben meghatározó szerep jutott a havi 40–50 milliárdnyi friss kihelyezést hozó babaváró konstrukciónak. Ezzel együtt a lakáshitel-portfólió mérete is gyorsabban bővült az elmúlt években megszokottnál: a szeptember végére kimutatott 4463,3 milliárd forintos állomány 14,8 százalékos növekedést tükröz az egy évvel korábbihoz képest.
