Szűkíteni kellett a kört a technológiaváltó támogatási program folytatásaként megjelent Ginop Plusz 1.2.3-as pályázatban, amely ezért a felzárkóztatandó területek kisebb vállalkozásaira fókuszál – mondta a VG-nek Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke.
Felidézte, hogy a Ginop Plusz 1.2.1.-es konstrukció első szakaszában utólag duplázta meg
az eredetileg 100 milliárd forintos keretet a kiíró, végül a 465 milliárd forint értékben beérkezett 4804 támogatói igényből 1724-et hagytak jóvá, összesen 211 milliárdos támogatást odaítélve.
A napokban társadalmi egyeztetésre bocsátott folytatásnál hasonló bővítésre nem lehet számítani, a mostani 100 milliárd forint pedig már nem az ország egész területére szól, a legfejlettebb régiókban működő, azaz a közép-magyarországi, nyugat- vagy közép-dunántúli cégek nem indulhatnak. Számukra a szakértő szerint inkább a kutatás-fejlesztési és innovációs források elnyerése vagy a Magyar multi programban való részvétel lehet motiváló. Ebbe a sorba illeszkedhet a képzési pályázat is, azonban először a finomhangolását tartja indokoltnak a szakma. Egyre több érv szól amellett is, hogy csoportosítsanak át forrásokat a kkv-k energetikai hatékonyságának növelésére.
A technológiaváltó program folytatásával a gazdaságpolitikai üzenet egy hosszú távú célt szolgál: zárulnia kell az ollónak a fejlettebb és fejletlenebb területek között, az utóbbiak felemelkedését segítve
– közölte Essősy Zsombor.
Régió szerint van csak megkötés, iparági bontásban csaknem szabad a verseny: a termelő-gyártó iparvállalatok, köztük számos autóipari beszállító mellett ugyanúgy labdába rúghatnak az építőipari vállalkozások, a kereskedők és a szolgáltatók, azaz lényegében a nehézipari szereplőkön kívül mindenki. A szakértő szerint azok a nagyobb kelet-magyarországi vállalatok azonban csalódhatnak, amelyek jelentősebb volumenű beruházást terveztek megvalósítani a népszerű Ginop Plusz pályázat folytatásában, hiszen a projektértékek látványosan csökkentek az első körhöz képest.
Bár a háromfős cégek ugyanúgy elmehetnek az akár 99 millió forintos fejlesztésig, 49 fős létszámig a korábbi 299 helyett most már legfeljebb 135 milliós lehet a projekt.
A középvállalati méret felső határát jelölő 249 fős létszámnál pedig az előző kiírásban akár 899 milliós beruházást is meg lehetett célozni, az új változatban viszont 215 millió a plafon.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott felhívás célja a termelő és a szolgáltató ágazatokban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelése, technológiai és szervezeti megújulásának támogatása a legkevésbé fejlett régiókban – jelentette ki György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. A vállalkozásonként 10 és 150,5 millió forint közötti támogatás formája feltételesen vissza nem térítendő. Az intenzitása maximum 70 százalék, azaz minden 100 forint értékű beruházásból legfeljebb 70 forintot vállal át az állam. A pályázatok 2022. január 17-től nyújthatók be. Az ITM szakpolitikusa kitért arra is, hogy a 2021–27-es uniós ciklus operatív programjainak elfogadásáról még zajlanak az egyeztetések az Európai Bizottsággal, de a magyar gazdaság helyzete, az erős és stabil költségvetés lehetővé teszi az új pályázatok előfinanszírozását hazai forrásból.
