A GE Healthcare és a Debreceni Egyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) támogatásával mesterséges intelligenciára alapuló közös kutatás-fejlesztési projektet indít. A GE Healthcare és a Debreceni Egyetem innovációs projektje a legkorszerűbb, vezető technológiákon alapuló, mesterséges intelligenciát alkalmazó fejlesztés, amely alkalmas olyan kutatások hatékonyabbá tételére is, mint a gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó klinikai vizsgálatok. 

Az 1,4 milliárd forint összköltségvetésű, kétéves projekt az NKFI Alap mintegy 800 millió forintos támogatásával valósul meg, melyben több mint 50 kutató és fejlesztő munkatárs vesz részt. 

A fejlesztés révén létrejövő adatbányászati platform lehetővé teszi a több forrásból származó kórházi információs adatbázisok gyors lekérdezését. Az integrált rendszeren keresztül elérhető adatokra épülő mesterségesintelligencia-fejlesztések a személyre szabott orvoslás alapjait készítik elő. 

Az együttműködés egy olyan hosszú távú fejlesztési stratégiának az induló állomása, amelynek  eredményeképp mesterségesintelligencia-modellek fejleszthetők a személyre szabott terápiához.  

Az egészségügyben globálisan évente 52 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget költenek k+f tevékenységre. Egy-egy  új gyógyászati eljárás éveket vesz igénybe, a fejlesztések milliárdos költségének jelentős részét a  klinikai vizsgálatok komplexitása, a vizsgálatokba bevont betegtoborzás nehézsége okozza. Az ezzel  kapcsolatos teendőket szerződéses klinikai vizsgáló szervezetek (clinical research organization – CRO)  és bevont vizsgálati helyek látják el. Elemzések szerint a globális klinikai vizsgálati szervezetek piaci nagysága folyamatosan, évente 15 százalékkal nő, 2024-re eléri 71,7 milliárd amerikai dollárt.

Az Innovatív  Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) adatai szerint hazánkban évente 108 milliárd forint értékű klinikai vizsgálatot végeznek, és az aktív 80 CRO-cégnél jelenleg is több mint 500 olyan klinikai kutatás folyik, amely aktív betegtoborzási fázisban van. 

A GE Healtchare budapesti és szegedi fejlesztőcsapatai egyedülálló szakmai kompetenciával vannak  jelen az egészségügyi termék- és szoftverfejlesztés, valamint adatelemzési feladatok területén, a hazánkban fejlesztett informatikai megoldások a vállalat globálisan értékesített termékeiben jelenleg is elérhetők.  

Fotó: Oláh Tibor

A pandémia egyértelműen rámutatott arra, hogy olyan egészségügyi informatikai megoldásokra van  szükség, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi rendszerek összekapcsolását, az adatok távoli  megosztását, és amelyek mindeközben biztonságos megoldást nyújtanak az érzékeny egészségügyi adatok kezelésére is.

A most induló fejlesztés a klinikai vizsgálatok hatékonyságának növelését hivatott elősegíteni és az amúgy is túlterhelt egészségügyi személyzet munkáját egyszerűsíteni az automatizálható feladatok átvállalásával. A fejlesztés során szorosan együtt dolgozunk a Debreceni  Egyetemmel, eredményeinket az egyetem szakértői validálják, visszajelzésük kiemelten fontos a kísérleti fejlesztés irányának meghatározásában” 

– mondta Ferik Attila, a GE Healthcare szoftverfejlesztési és ügyvezető igazgatója. 

A Debreceni Egyetem karain magas szintű alap és alkalmazott kutatási-fejlesztési tevékenység zajlik, amelynek alapja az egyetem kiemelkedő tudományos teljesítményt elért kutatói hálózata. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ évente több mint 3 millió beteg gyógyulását segíti a legújabb eljárásokat is alkalmazva. 

„Jól látható, hogy a mesterséges intelligencia (MI) egészségügyi alkalmazása ugrásszerű növekedés előtt  áll, ami nemcsak a gyorsabb és pontosabb betegellátást segítheti elő. A gyógyszerfejlesztéshez  kapcsolódó klinikai vizsgálatok egyre komplexebbé válnak, speciális betegcsoportok megtalálását, bevonását igénylik. A GE Healthcare-rel közösen fejlesztett platform segítségével a klinikai vizsgálatokhoz a betegek kiválasztására fordított idő harmadával csökkenthető, így a vizsgálatokba bevonható betegeink hamarabb részesülhetnek potenciálisan hatásos új terápiában” 

– mondta Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora. 

Az egészségügyben éves szinten petabyte nagyságrendű adat keletkezik, de egyelőre az adatok töredéke, pár százaléka kerül csak hasznosításra. 

A most létrejövő egységes informatikai platform ezt az adatvagyont teszi elérhetővé a tudományos munka számára. Segítségével feltárhatók lesznek a betegellátással kapcsolatos összefüggések, további mesterségesintelligencia-modellek fejleszthetők, amelyek a személyre szabott orvoslás feltételeit teremtik meg.