A hazai vasútvállalatok azzal szembesültek december 14-én, hogy a jövő évtől közel négyszer annyit kell fizetniük a MÁV-nak a vontatási energiáért, mint ez év elején. A társaságtól együtt 18,9 milliárd forinttal, a GYSEV-től pedig 213 millióval jutnak drágábban áramhoz a szakmai képviseletüket ellátó Hungrail Magyar Vasúti Egyesület számításai szerint. A növekedés annak fényében még drasztikusabb, hogy költségeikből 10-30 százalék jut a vontatási energiára. A szervezet azonnali állami beavatkozást kért számukra Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől. Érvei között szerepel, hogy az áram többletköltsége teljesen felégeti majd annak a támogatásnak a hatását, amelyhez 2022 és 2025 között jutnak a vasútvállalatok az önmagában nem megtérülő egyeskocsi-fuvarozás fenntartására, de megdrágulnak majd az irányvonatok is.
A vasúti fuvarozók 2022-re már bejelentettek egy 15 százalékos díjemelést, most újabbat kell közölniük, ezért van, amelyik már vissza is vonta korábbi ajánlatát.
Az egyeskocsi-fuvarozás támogatásáról szóló döntés egyébként is csaknem fél évvel később született meg a tervezettnél, közben drágítja a fuvarozást és csökkenti az ügyfelek bizalmát a vágányzárak miatti bizonytalanság, és továbbra sincs előrelépés a kombinált fuvarozás évi 5,1 milliárdos támogatásáról. Nagy csapás volt továbbá, hogy az üzemanyagok árának maximálásával a rivális közúti fuvarozás kapott erős segítséget. A Hungrail ezért kompenzálást, a vontatási energia árának csökkentését szeretné elérni. E célból például el lehetne engedni az áramtarifában az egységárra rakódó tételeket (rendszerhasználati díj, jövedéki VET- – villamos energiáról szóló törvény – pénzeszközök), és megfontolható a vasúti teherfuvarozók által vásárolt vontatási energia díjának befagyasztása is.
A VG-nek válaszoló vasútvállalatok erősen bíznak a Hungrail fellépésének sikerében, főleg, mivel – mint megerősítették – ők maguk nem tudnak alacsonyabb árat kialkudni.
A MÁV ugyanis – mutatott rá a Rail Cargo Hungaria Zrt. (RCH) – állami vállalatként gyakorlatilag hatósági árat érvényesít. A MÁV az RCH-val azt közölte, hogy az áram tőzsdei árából számolt 2022-es átlagár 92,32 forint lesz kilowattóránként, ami 10-30 százalékkal ingadozhat. „Ennek alapján társaságunknak – ahogyan a többi hazai magán-vasúttársaságnak is – átlagosan 300 százalékkal magasabb átlagárat kell fizetnie a vontatási energiáért, mint az idén. Ez még annál is magasabb, mint ami a legrosszabb forgatókönyvünkben szerepelt” – közölték. Az RCH-nak emiatt jövőre 7-8 milliárdos többletkiadása keletkezik, amit kénytelen lesz átterhelni a megbízóira. Ennek érdekében megkezdi 2022-es megállapodásainak újratárgyalását.
A Floyd Zrt. igazgatótanácsának elnöke, Kovács István is azt hangsúlyozta, hogy
ez a piac nem liberalizált, kötelesek a MÁV-tól venni az áramot, alkunak nincs helye.
A Floyd januárban 28,5 forintot fizetett egy kilowattóra áramért, most 44-et, a MÁV pedig jövőre 110-120 forintot kér. A Floydnak ez majd nagyjából 300 millió többletkiadást okoz, ahogyan az MMV Zrt.-nek is, ráadásul a megemelt áramdíjnak mindkét társaság csak nagyon kis részét tudja átterhelni az ügyfeleire. Mindkettő úgy takarékoskodna, hogy egyes szakaszokon a villanyról az olcsóbb dízelvontatásra vált, de ez sem egyszerű. Az országban ugyanis – közölte Kovács István – még mindig nagyon sok vasútvállalat vontat önköltség alatt, bár ez csak ideig-óráig sikerül számukra. Az MMV vezérigazgatója, Katona László azért látja nehéznek a dízelre váltást, mert cégének csak három dízelmozdonya van, a piacon kevés a bérlési lehetőség, a járműpark pedig elöregedett.
A CER Hungary Zrt. vezérigazgatója, Horváth Ottó azt közölte, hogy miközben a MÁV a januárihoz képest novemberben 68 százalékkal emelte a CER számára az áram árát, a GYSEV csak 1 százalékkal. A MÁV 2022 első két hónapjában a most novemberi ár kétszeresét kéri majd a CER-től, sok százmilliós pluszkiadást okozva az ideihez képest. A CER az idén nem tudott minden vontatási energiára érvényes áremelést továbbhárítani, de 2022-ben már minden esetben meg fogja tenni. „Nem kötünk kereskedelmi megállapodást, ha a fuvaroztató nem fogadja el az energiaár-változás miatti díjnövekedést” – szögezte le Horváth Ottó.
A megnövekedett költség azonban rontja a vasútvállalatok versenyképességét, aminek meg is van az első következménye: az MMV egyik kelet–nyugati irányú fuvarozást kérő megbízója például úgy döntött, hogy elkerüli Magyarországot, és az olcsóbb szlovákiai útvonalon fuvaroztat. Az RCH is azt jelezte, hogy az áremelés miatt átrendeződhet a hazai árufuvarozói piac, mégpedig a közúti riválisok javára.
A megbízók már meg is kezdték tárgyalásaikat a közúti fuvarozókkal a Metranstól kapott válasz szerint, hamarosan további árumennyiségek zúdulhatnak az utakra. A társaság úgy látja, hogy a csaknem 300 százalékos áremelés miatt az érintett árufuvarozók egy pillanat alatt kilátástalan helyzetbe kerülhetnek, esetleg fejlesztéseket lesznek kénytelenek leállítani, elhalasztani, mindez pedig munkahelyeket is érinthet. A drasztikus áremelés megbéníthatja a szektort. Ezért a Metrans is konzultációs és azonnali intézkedéseket sürget.
A cégek arra is felhívták a VG figyelmét, hogy jelen helyzetben veszélybe kerülnek a klímavédelmi vállalásaik, és megnehezül annak az uniós célnak a teljesítése is, amely szerint 2030-ra 30 százalékosra kell növelni a vasúti fuvarozás részarányát a 300 kilométeresnél hosszabb fuvarok esetében.
