Az egészségügy már nem csak magánügy, hanem közügy is, hiszen a népesség születéskor várható élettartama jelentősen befolyásolja a gazdaság teljesítőképességét, mondta Szalai Ákos, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy (IME) Kontrolling és Szervezeti Menedzsment konferenciáján. Kiemelte, az jegybank az egészségi állapotra, mint fenntarthatósági tényezőre tekint, hiszen a várható élettartam egy évvel történő emelkedése 3-6 százalékkal növelheti a gazdaság teljesítményét. Elemzéseik szerint az alkalmazottak 10 százaléka a koronavírusjárvány (Covid-19) időszakában döntően egészségügyi okból veszítette el a munkáját, ez 260 ezer ember jelent. Nap mint nap a magyar munkavállalók 2,5 százaléka, 110 ezren hiányoznak a munkahelyükről valamilyen betegség miatt.

Fotó: Shutterstock

A munkavállalók tizede betegség miatt veszítette el állását

A betegszabadságokhoz és a táppénzhez köthető kiadások 240 milliárd forintot jelentenek évente, ami önmagában meghaladja a járóbetegellátásra és a háziorvosi ellátásra fordított kiadásokat.

A magyar munkavállalók több mint 20 százaléka szenved magas vérnyomástól míg ez az arány a visegrádi országokban 17 százalék, az Európai Unió országaiban pedig 13 százalék körül van. 

A jegybank a hosszútávú strukturális elemzéseiben, a versenyképességi jelentésében, a fenntarthatósági jelentésben a járványkezelési versenyképességi mutatóban több mint 100 indikátor tekintetében vizsgálja objektíven az egészségi állapot hatását. Kiemelte: a magyar járványkezelés az Európai Unióban stabilan a legjobb harmadban helyezkedik el. A fertőzöttek aránya tartósan alacsony volt Magyarországon, ugyanakkor az halálozások aránya magas, ez pedig a társadalom nem megfelelő egészségi állapotával indokolható.

A pandémia alatt 8,4 hónappal csökkent a várható élettartam 

A magyar lakosság születéskor várható élettartama 2 évvel alacsonyabb a magyar gazdaság fejlettségéhez képest, ezért a prevenció erősítésének fontosságát hangsúlyozta. Ráadásul a Covid-19 miatt 8,4 hónappal csökkent a várható élettartam nem csak Magyarországon hanem valamennyi uniós tagállamban. Az egészségügy átalakítása kapcsán elmondta: el kell mozdulni a kórház központú ellátástól, példaként említette a szűrőprogramok kiterjesztését és a praxisközösségek erősítését. A magyar halálozások közel fele köthető valamilyen viselkedési kockázathoz, amelyek az egészségtelen életmódból fakadnak. Ezek közé tartozik a nem megfelelő étkezés, a túlzott dohányzás vagy az alkoholfogyasztás és a kevés testmozgás is. Magyarország dobogós, harmadik helyen áll az elhízottak arányában az uniós országok között. Szalai Ákos kiemelte, az elhízás számos krónikus betegség előfutára, a magas vérnyomás, a kardiovaszkuláris betegségek és a cukorbetegségeknek is okozója. Sajnos már a gyerekek között is minden negyedik túlsúlyos - tette hozzá a jegybank főosztályvezetője. 

A hátfájás a legnagyobb  betegségteher

A magyar lakosság fele kevesebb mint egy órát sportol hetente, pedig hetente 150 percnyi fizikai aktivitás 20 százalékkal csökkentheti a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának esélyét és 28 százalékkal a csökkentheti az idő előtti halálozás kockázatát. A lakosság 11 százaléka hátfájással küzd, ennek van a legnagyobb betegségterhe, a fejfájás öt százalékot képvisel, a kimerültség 3 százalékot.

Az alapellátás erősítésével kapcsolatban elmondta:

a háziorvosi ellátás a szakellátást tehermentesítheti, ugyanakkor a lakosság nyolc százaléka betöltetlen háziorvosi körzetben lakik az északi megyékben az üres praxisok száma 15 százalék felett van.

A gyermekek átoltottságával kapcsolatban megjegyezte, világ élvonalához tartozunk, a 99 százalékos átoltottsággal. Az egynapos járóbetegellátásban végzett szürkehályog-műtétek száma ugyan az elmúlt tíz évben a két és félszeresével emelkedett, a beavatkozások 60 százalékát egynapos sebészeteken végzik, de ezzel még mindig az unióban nem állunk jó helyen. Példaként említette, hogy Csehországban az ilyen típusú szemműétek 98 százalékát egynapos ellátásban látják el.

Kimondhatatlan összeget költött a világ a pandémiára

2020 márciusától napjainkig a világ kormányai 12 trillió dollárt költöttek a védekezésre, ami a világ gazdasági teljesítményének az egyharmadát jelenti - kezdte előadását Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke. Az államok a GDP 30 százalékát, Magyarország pedig a GDP-je 20 százalékát fordította védekezésre, a mentőcsomagok költségeire. 

Magyarországon az egészségügyi kiadások mértéke 2019-ben GDP arányosan 6,4 százalékot tettek ki ezzel az OECD országok között az utolsó harmadban helyezkedünk el. 2010- 2019 között 600 milliárddal többet fordítottunk egészségügyre, mint korábban. Az egy főre jutó vásárló paritáson számolt egészségügyi kiadás összege 2019-ben 2170 dollár volt, ezzel az egészségügyi ráfordítással is az utolsó harmadban foglalunk helyet - tette hozzá Kovács Árpád. Kiemelte, 2022-re megduplázódnak az egészségügyi kiadások 2010-hez képest, 1700 milliárd forinttal több jut erre a területre csak az egészségügyben történt béremelés 460 milliárd forintot tesz ki.

A jövőt illetően a teendőkkel kapcsolatban megfogalmazta: el kell gondolkodni a kórházi ágyszámok kérdésén, az egynapos sebészetek arányának növelését, a várólisták csökkentésén, és az orvosok és a szakápolók közötti bérolló mérséklésén is, valamint meg kell szüntetni azt a 40-60 milliárd forintos kórházi adósságállományt, ami minden évben újra termelődik.