MNB: bírja a nyomást a hazai bankrendszer
Az adósok szűk köre jelezte, hogy rászorul a fizetési moratórium harmadik szakaszára, jelentősen lecsökkent a program hatásával kapcsolatos jövőbeni bizonytalanság. Így biztosított a zökkenőmentes visszatérés a piaci alapú hitelezésre
– olvasható a Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentéséből. Mint írják, az általános fizetési moratórium kivezetése nem okoz ugrásszerű emelkedést a nem teljesítő hitelek állományában: 2021 közepén a vállalati hitelek 21, míg a lakossági hitelek 33 százaléka volt fizetési moratóriumban. A 2022. június 30-ig meghosszabbított moratóriumra a teljes fennálló vállalati hitelállomány 4, illetve a lakossági szegmens 23 százaléka volt jogosult.
Az aktuális nemzetközi gazdasági folyamatokat az infláció visszatérése határozza meg
A jelentés megállapítja, hogy a vírusvariánsok terjedése, illetve a további gazdaságtámogató programok korlátozottsága bizonytalanná teszi a növekedési kilátásokat. A kereslet gyors élénkülése és a kínálat lassabb, az ellátási láncok fennakadásával járó alkalmazkodása a fejlett és feltörekvő gazdaságokban egyaránt jelentős mértékben emelte az inflációt, amire több feltörekvő piaci jegybank is reagált, és megkezdte a kamatkondíciók szigorítását.
A globálisan meghatározó jegybankok továbbra is támogató monetáris politikát folytatnak, azonban a jelenlegi inflációs folyamatok fennmaradása indokolttá tehet jelentősebb szigorító lépéseket
– szögezi le a jelentés.
A bankrendszer finanszírozási helyzete stabil
Ezzel együtt a bankrendszer likviditási tartalékai 2021 első felében tovább bővültek, de az ehhez hozzájáruló jegybanki eszközöket eközben fokozatosan kivezetik. Ugyanakkor a jegybanki eszközök hosszabb lejárata, valamint a folytatódó állampapír-vásárlások miatt a bankrendszer likviditásbősége a megváltozott monetáris politikai irányultság ellenére is tartós maradhat.
Kiemelkedő mértékben bővült a hitelállomány
Szintén a pozitívumok közé sorolja a nemzet bank, hogy a támogatott hitelprogramoknak köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékben bővült a vállalati hitelállomány. A vállalati hitelek 2021 harmadik negyedévében 9 százalékkal emelkedtek éves összehasonlításban, míg a bankok tulajdonában lévő vállalati kötvényekkel kiegészítve már 15 százalékos növekedés látható. Eközben a lakáshitel-kibocsátás korábban nem tapasztalt szintre emelkedett, miután a harmadik negyedévben a háztartási hitelállomány 16 százalékkal bővült éves alapon. A jelentés megállapítja, hogy a támogatásokkal ösztönzött nagyfokú lakáspiaci kereslet mellett tartósan csak a lakáspiaci kínálat érdemi bővülésével lesz fenntartható a piac stabilitása. Hangsúlyozzák a szakértők, hogy a kamatkockázat a rögzített kamatozású hitellel történő kiváltással mérsékelhető, bár e lehetőség igénybevétele még mindig alacsony.
A magyar bankok kitettsége az ingatlanpiac irányába európai összehasonlításban alacsony
A hazai lakáspiac az új otthonteremtési kedvezmények hatására jelentősen élénkült az év elején, majd a nyári hónapokban alacsonyabb szinten stabilizálódott az adásvételek száma. Az év első felében folytatódott a lakásárak emelkedése, ez azonban nem társult a kockázatos hitelezés térnyerésével. Viszont a szállodaszektor hitelei esetén érdemi kockázat kerülhet felszínre a moratórium lejártával.
Az általános fizetési moratórium kivezetése nem okoz ugrásszerű emelkedést a nem teljesítő hitelek állományában
A megemelkedett hitelkockázatú hitelek aránya az elmúlt fél évben 3 százalékponttal, 21 százalékra emelkedett, míg a teljes hitelintézeti hitelállomány 76 százaléka maradt problémamentes
A hitelintézeti szektor adózott eredménye nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő
A hitelintézeti szektor adózott eredménye egyedi adatok alapján 342 milliárd forint volt 2021 első fél évében, amihez legnagyobb mértékben a kockázati költségek csökkenése és a nettó kamateredmény növekedése járult hozzá. Az értékvesztés-elszámolás és céltartalékképzés a moratórium meghosszabbítása miatt ismételten emelkedhet, illetve a valós értéken nyilvántartott értékpapírok átértékelődése és a portfólióminőség romlása további jövedelmezőségi kockázatokat hordoz magában. A bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója 2021 első fél évében 19,1 százalékot ért el, az intézmények többségének a szabályozói követelmény feletti szabad tőkéje legalább 4 százalék.
