Egyre kevésbé tekintik válsághelyzetnek a járványt a gazdaságpolitikai döntéshozók, ezért 2022-ben már nem számítunk gazdasági jellegű korlátozásokra – jelentette ki Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzőinek negyedéves sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, a globális ellátási zavarok oldódásával együtt javulnak a gazdaság kilátásai, Magyarországon 4,5 százalékkal bővülhet idén a GDP. A magyar feldolgozóipar számára különösen jó hír a beszállítói láncok gyógyulása, mivel a hazai iparban a legnagyobb súlyú autógyártást és elektronikai ipart érintették legjobban ezek a zavarok. 

A novemberi feldolgozóipari adatok már kedvezőbbek voltak a korábbi hónapokhoz képest, a decemberi BMI is erős aktivitást jelzett. Az infláció tavaly év végén elérte a csúcsát a 7,4 százalékos ütemmel, miközben a maginfláció tovább emelkedett. 2022-ben viszont folyamatos mérséklődés jöhet a fogyasztói árak növekedésében, az év egészében az átlagos emelkedés 5,5 százalék lehet, bár a Raiffeisen szakértői inkább felfelé mutató kockázatokat látnak. A forint árfolyama stabilabb és némileg erősebb lehet a tavalyinál.

Az a gazdaságpolitikai környezet, ami 2022-ben ránk vár, támogatóbb a forint szempontjából.

Török Zoltán szerint a kamatemelés nagyja már megtörtént, várhatóan az év közepén 5,3 százalékon tetőzik a kamatszint Magyarországon. Hangsúlyozta, a költségvetési politika is ebbe az irányba hat, szintén a forint árfolyamát támogatja.

Hét százalékon tetőzött az infláció a tengerentúlon, az idén három kamatemelés jöhet

2022 a szigorítások éve lesz, mind fiskális, mind monetáris téren az Egyesült Államokban – hangzott el. Ugyan még zajlik a mennyiségi lazítás, ami márciusban befejeződik, ezt követően három kamatemelést hajt végre a Fed, de a piac négyet árazott be, sőt, az sincs kizárva, hogy 25 helyett 50 bázisponttal. 

Az infláció 7 százalékra kúszott tavaly, viszont már nem a járványhoz kapcsolódó termékek hatják, folyamatosan átgyűrűzik az áremelkedés más szektorokba.

Míg a fő inflációs mutató csökken majd, a maginfláció várhatóan magas szinten fog tartózkodni, az év végére 4 százalék alá mérséklődik a fogyasztói árak emelkedése. A munkaerőpiac jó formában van, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék, szinte karnyújtásnyira van a hatvanas évek foglalkoztatási szintjétől. A gazdasági tavaly 5 százalék körül növekedett, amire a 80-as évek óta nem volt példa, a idén kisebb, 3 százalékos GDP-bővülésre van kilátás, ami ugyancsak erősnek mondható.

Hasítanak az eurózóna gazdaságai, 2023-ban jöhetnek a kamatemelések

A beszerzésimenedzser-indexek továbbra is magas szinten tartózkodnak az eurózónában. A visszafogottabb ipari teljesítményt a nyitás után a szolgáltató szektor ellensúlyozta, ez elég volt egy 2 százalék feletti gazdasági növekedésre. Az utolsó negyedév mindenképpen gyengébb lesz, mivel a feldolgozóipari anomáliák nem múltak el, 1 százalékos lehetett az eurózóna növekedése, várhatóan az első negyedévben is hasonló lehet a GDP bővülése. A 2022-es növekedést a fogyasztás fogja húzni, amiben a háztartások kulcsszerepet játszanak, ugyanis nagyon magas, 14-15 százalékos a háztartások megtakarítási rátája, ez a válság előtt 10 százalék volt.

Fotó: Shutterstock

Az eurózónában decemberben 5 százalékos volt az áremelkedés mértéke, míg a maginfláció 2,6 százalék, szakértők szerint a drágulásért egyértelműen az energiaárak felelősek, több mint a felét adják az áremelkedéseknek, csak 2023 elejére térhet vissza a 2 százalékhoz az infláció. Az éves átlagos infláció 3,5 százalék lehet, 4 százalékos GDP-bővülés mellett. Ha ezek a folyamatok nem romlanak, akkor 2023-ban már szóba kerülhet két kamatemelés is – jelezték a Raiffeisen Bank elemzői.